Magazin

Top 10 zombifilm

Brad Pitt a World War Z egyik jelentében

A csütörtökön a mozikban startolt Z világháború és a nemrégiben harmadik évadját záró The Walking Dead ékes bizonyíték arra, hogy a zombik népszerűbbek mint valaha – ennek kapcsán most mi is megvizsgáltuk, szerkesztőségünk hogyan áll a zombikérdéshez. A végeredmény: tíz kedvenc zombifilmünk.

10. Hullajó (Peter Jackson, 1992)

Noha Peter Jackson neve valószínűleg örökre összeforrt A Gyűrűk Ura univerzumával, érdemes megemlékeznünk róla, hogy az új-zélandi rendező, karrierjének elején, néhány horrorfilmmel is megörvendeztette a közönséget. Ezek közül leghíresebb, valóságos kultuszt teremtő műve a Hullajó, melyben egy szumátrai patkánymajom harapása terjeszti el a kórt, ami aztán – a film eredeti címéhez méltóan – totális agyhalottá változtatja az embereket. A felettébb túlzó humorral dolgozó alkotást sokan elítélik gyomorforgatóan trancsírozós jelenetei és elmebeteg humora miatt, a rajongók azonban épp az effajta viccelődés egyik ékkövét látják az ételbe pottyanó fül, az óriás mamazombi, vagy akár a fűnyíróval való aprítás mozzanataiban. Egy biztos: aki látta, garantáltan egy életre emlékezetébe véste a Hullajót. (Hancsók Barnabás)

9. [Rec] (Paco Plaza, Jaume Balagueró, 2007)

Talán kevesen gondolnák, de a tűzoltók élete éjjelente elég unalmas. Ágnes viszonylag hamar rájön erre, mivel tévécsatornája azt a szuper ötletet találta ki, hogy lézengjen náluk egy operatőrrel, hátha történik valami izgalmas. A riasztás egy barcelonai bérházhoz elsőre nem éppen tűnik annak, de csak mert még nem tudják, a felsőszinten lakó, sikongató, macskás nő már egy pár órája zombi. Mire erre a bentiek rájönnek, a házat hermetikusan elzárják a külvilágtól, megkezdődik a harc a túlélésért – annyit mondhatunk, viszonylag kevés rá az esély. A [Rec] a kézikamerás hullám közepén érkezett, de rendkívül hihető történetével és hiteles karaktereivel bőven kiemelkedik azok közül. Eddig két folytatást és egy adaptációt élt meg (nyilván az amerikaiaknak muszáj volt elkészíteni a saját verziójukat), persze jóval kevesebb sikerrel. Aki nem látta, szerváljon rögtön egy társat maga mellé, és nézze meg, mert a [Rec] az egyik legjobb európai horrorfilm az ezredforduló óta. Pablo, az isten szerelmére! (Tóth Nándor Tamás)

8. Eleven testek (Jonathan Levine, 2013)

A zombifilm nyolcvan éve alatt a zombik lassan imbolygó élőhalottakból mára szupergyors agyraéhes gyilkológépekké váltak, majd miután a műfaj kifordult önmagából, és megszűlt néhány paródiát, megérkeztünk az első romkomba ágyazott zombifilmhez is. Jonatha Levine rengeteg humorral és szuperzseniális filmzenével megspékelt vígjátéka egy kifordított Rómeó és Júlia történet, ahol a zombi R (az imádnivaló Nicholas Hoult) beleszeret a makkegészséges Julie-ba (Teresa Palmer) – és szerelme gyógyírt jelent a vírusra is. Kritikánkat itt olvashatod. (Molnár Kata Orsolya)

eleventestek27. Holtak hajnala (Zack Snyder, 2004)

Vigyázz, ezek futnak! A millennium után a zombik is felvették a tempót, és Zack Snyder (Watchmen, 300, Az acélember) első filmjében  már rohannak, vágtatnak, így viszont a maradék néhány túlélőnek esélye sincs. Hihetetlen izgalmas, pörgő nyitó képsorokkal rontanak neki a nézőknek (az égből vett autós jelenet máig az egyik kedvencem) – a sikeresebb zombis videojátékok (Left 4 Dead, Dead Island) sokat emeltek át az első néhány perc hangulatából. Rögtön utána pedig megkezdődik a lassú, idegőrlő várakozás. A pattanásig feszült hangulat, a legkisebb csoportban is megosztó jellemű ember később mind-mind visszaköszön a The Walking Dead sorozatban is. Romero klasszikusának mondanivalója modernebb környezetben is megállja a helyét, a plázába zárt élők legalább annyira embertelenné válnak, mint a bejutni akaró holtak. (Tóth Nándor Tamás)

6. Haláli hullák hajnala (Edgar Wright, 2004)

Shaun (Simon Pegg)  hétköznapi figura, csinos barátnővel, uncsi melóval és úgy általában egy kicsit lapos élettel, ami azért kellően kényelmes ahhoz, hogy ne nagyon teperjen a változásért. Naplopó haverjával, Eddel (Nick Frost)  él együtt, akivel esténként rendre a Winchester nevű kocsmában kötnek ki. Shaun barátnője épp elkezdi igazán unni az elhúzódó tinédzserkort, amikor hirtelen ellepik Londont a zombik. Persze a napi rutinnak még ez sem tud betenni, úgyhogy Shaun egy kisebb csoporttal hamar a Winchesterben találja magát.

Az erőltetett magyar cím egy rettentően vicces filmet takar, ami ügyesen és sokszor igazán eredeti módon forgatja ki a zombifilmek sémáit. Edgar Wright, Simon Pegg és Nick Frost karrierje pedig meredeken ívelt felfelé a film után, és azóta már más műfajoknak is nekimentek együtt. (Mlinárik Mariann)

5. Az élőhalottak éjszakája (George A. Romero, 1968)

Ha zombifilm, akkor nekem Romero. Az azóta kultikussá vált Az élőhalottak éjszakája volt az a film, ami 1968-ban (!) beindította a „zombi-lázat”. Sokan általa ismerik meg ezeket a falkában járó, darabos mozgású, emberhúst faló, tetszhalott monstrumokat. Nem csoda, hogy a korabeli kritikusoknál kiverte a biztosítékot (Roger Ebert például részletesen leírja, hogy – mivel a film még nem kapott korhatáros besorolást – a közönség kétharmadát kitevő gyerekek sírva távoztak a moziból.) Brutálisan naturalista ábrázolása még negyven évvel később is húsbaharapóan jól működik.

Egy maroknyi ember ragad egy vidéki kisházban, amit egyre inkább bekerítenek az élőhalottak. A fenyegetés nem csak kívülről érkezik, hanem begyűrűzik a házon belülre is. Sőt, a családtagok egymástól sincsenek biztonságban, és a mindenkit megmentő hős sem érkezik. Hogyan lehet ezt túlélni? Romero zsenialitása az iszonyatosan klausztrofób hangulat megteremtésén és a kannibál jelenetek hiteles ábrázolásán túl, a rejtett társadalomkritika.

Ezek a szörnyek nagyon is emberarcúak. Ahogy oszló testük látványától borzongunk, rejtett félelmeink törnek fel bennünk. Romero saját halálunkkal szembesít minket. A zombik mi vagyunk és mi leszünk: a mindent elpusztító és felfaló emberi társadalom. (Simor Eszter)

nightdead14. Gonosz halott (Sam Raimi, 1981)

Ha akarsz brutálisan beteg filmet nézni, tessék, itt a Gonosz halott! Ha tetszett, akkor vár még a két folytatása és egy remake-je is! Sam Raimi (Pókember) telibe talált, amikor jó három évtizeddel ezelőtt elkészítette élete első filmjét, fillérekből és technikai trükkök nélkül. A költségvetés egy nagy része biztosan vérre és levágott végtagokra ment el, itt ugyanis annyit kaszabolnak, mint öt átlag hollywoodi horrorban együttvéve. Olykor a legbetegebb módon, szinte a létező összes vágóeszközzel. Azóta az erdő mélyén fekvő ház klasszikussá vált a műfajban, ekkor viszont még egészen új volt. Öt fiatal az erdőben szeretne lazítani, de sajnos felkeltenek egy gonosz démont, aki egyikük testét megszállja. Lehet tippelni, hogy végül az emberek vagy a démonok győznek-e! (Tóth Nándor Tamás)

3. Kaptár (Paul W.S. Anderson, 2002)

Kevés film létezik, amelyik számítógépes játékot sikerrel adaptált, ez sem ilyen. Ez a Kaptár nem a Resident Evil, csak annak álcázza magát a címével és az Umbrella-logóval. Ez a film valójában a Mátrix, a Kocka és egy random szörnyeteges horror keveréke: űbercool-emberfeletti főhős(nő), csúcstechnológiai labirintus (még a Kocka egyik csapdáját is átvette), és olyan szörnyek, akik a sztori kedvéért éppen zombik, de amúgy bármik lehetnének. A lényeg az irtásuk. És a menekülés.

A Kaptár olyan lehengerlő őszinteséggel vállalja, hogy semmi többet nem kíván nyújtani a Trinity-szerű Milla Jovovich és épp eleven stádiumban létező bajtársai akciójeleneteinél, hogy nem lehet nem szeretni érte. Olyan, mint a Marilyn Manson szerezte főtéma: brutális, kőegyszerű, stílusos. Ami a folytatásait illeti, elolvashatod a véleményünket róluk. (Havasmezői Gergely)

2. Ház az erdő mélyén (Drew Goddard, 2011)

Ez nem egy zombifilm. Csak a legjobb horror, amit valaha készítettek. De mert véletlenül zombi is van benne (és csakugyan véletlenül, ez még a sztorinak is része), hát szükségszerűen bele kell férnie ebbe a toplistába is.

A Ház az erdő mélyén végtelen eleganciával valósítja meg minden egyes filmrendező nedves álmát: egy műfaj komplett újraértelmezését. A film intelligenciája az egekben van, műfajismerete tökéletes (a zombik annyira filmes zombik, mintha esszenciát gyártottak volna a világ összes alkotásából e zsánerben), és még azt a vakmerőséget is elköveti, hogy miután fejreállította a megidézett filmfajok minden szabályát, egy szemet gyönyörködtető, szívfacsaró, elképesztően látványos horror-orgiában a saját szabályait is szárazra facsarja.

Talán most úgy érzed, sok lett a dicsérő jelző ebben a pár mondatban. Hát nem sok: éppen hogy kevés. Egy igazságos cikknek csak a magyar kéziszótár dicsérő jellegű mellékneveinek felsorolásából kellene állnia, szép ábécérendben, mint a képzeletünk szörnyeinek egy föld alatti raktárban. (Havasmezői Gergely)

1. 28 nappal később (Danny Boyle, 2002)

Az a mozis közhely, hogy még egy zombiapokalipszis esetén is a túlélő emberek jelentik a legnagyobb veszélyt egymásra, talán a 28 nappal később révén vált popkulturális etalonná a mostani generáció számára. Hidegrázós, elgondolkodtató film, könnyű műfajba öltöztetett végtelen kiábrándultság: ez a horrorfilm szórakozásnak sem utolsó, de nem véletlenül emlékszünk rá sokszorta huszonnyolc nappal később is.

És okos, hihető film egyben. Hiába sci-fi vagy horror, azért elhiszi neki a néző, hogy valóban így történne minden. Ha a végzetes vírus rászabadulna a világra, valóban így kellene rejtőznie és harcolnia a túlélő keveseknek, valóban így nézne ki az élettől megfosztott nagyváros. Danny Boyle a műfajhoz képest minimálköltségvetésű filmje a maga korában (alig pár éve…) pont hiperrealizmusával vált azonnal klasszikussá. (Havasmezői Gergely)

Filmtekercs.hu

A Filmtekercs.hu Magyarország legnagyobb független online filmes lapja és a te kedvenc újságod.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com