Magazin

Visszük a világot a pokolra – A búra alatt

Sorozat készül A búra alattból, a könyvből, ami visszaadta Stephen King elveszettnek vélt dicsőségét. Lássuk hát ennek okán az alapanyagot: magát a könyvet. Méltó-e ez az apokaliptikus horror-scifi-fantasy a hírnevéhez?

Állítólag King akkor írta a legjobb könyveit, amikor még masszív alkoholos és kábítószeres befolyásoltság alatt állt. És állítólag a nagy horrorszerző tehetsége a kétezres években végleg kifakult. Annál inkább meglepődött mindenki 2009-ben, amikor A búra alatt megjelent. King régi fényében tündökölt újra, a kritikák ajnározták, az olvasók falták – én is faltam, és most én is ajnározni fogom. Mert függetlenül attól, hogy (főleg mifelénk) a horror-scifi-fantasy egyveleg még mindig nem bír magasirodalomnak számítani, King valódi írófejedelem.

A búra alatt cselekménye egyetlen egyszerű „tegyük fel” szituációra épül, mint az néhány régi nagy sci-fi szokása volt. Tegyük fel, hogy egy esemény – mindegy, mi – tökéletesen elvág egy kisvárost a társadalomtól. Se ki, se be. Se levegő, se rendfenntartók, se a madár, se egy Fasthawk rakéta. Vagy kettő. Mi történik a helyi közösséggel?

Oké, ez Stephen King, tudjuk, mi történik a helyi közösséggel.

King ebben a regényben szinte zéró természetfelettit használ, egyedül a kiindulópont, a bura (és majd a lezárás) vonja be a misztikust. Egyébként a könyv tanulmány az emberekről, a társadalomról, a kötelékekről és azok széteséséről, kitartásról és feladásról, az amerikai kisvárosok krónikásának minden összegyűlt bölcsességével és írótehetségével. King legeslegjobb vonásai – a kortárs megfigyelőé – gyűlnek össze ebben a mélységesen kritikus kötetben. Hogy az embereket itt is jóra és rosszra, fekete-fehérre osztja? Ugyan már: csak az alaptermészetüket. Tessék tudomásul venni, hogy van egy vonulat az irodalomban, ami az abszolút erkölcsiséget veszi alapul. A búra alatt nyilván nem épp sarkcsillaga ennek, de felfogásában hasonló.

Kingben mindig is élt egyfajta kíméletlenség a karakterei iránt, ez alighanem horrorszerzői gyökereiből ered, elvégre is nem írhatsz úgy horrort, hogy az olvasó biztonságban érezze a szereplőket. Ebben a könyvben a kíméletlenséget csúcsra járatja, egészen George R. R. Martin-i szinteket elérve. De míg Martinnál a könyörtelenség a középkori fantáziavilág jellemző vonása és hangulatépítő elem, addig King korántsem ilyen pesszimista önmagában. King „jó” karakterei fényesen ragyognak. King világképe nem sötét. Csak épp azt mutatja meg, hová juthat a világ, ha ezek a „jó” karakterek nem cselekszenek, és félreértelmezett békevágyból hagyják dominálni a „rosszat”. A jóra való restség bűne: rémlik hittanóráról? Az viszi a világot a pokolra. És A búra alatt világa csakugyan a pokolra tart.

a_bura_alatt_under_the_dome_2Hogy aztán a pokolra-tartás leírására létezik-e megfelelőbb írózseni egy horrorkirálynál, jó kérdés; ha létezik, én még nem találkoztam vele. A búra alatt írásszínvonala mind szövegszinten, mind magasabb szinteken az egekben van, a cselekményszövés fantasztikus, a közösség eleven, a háttérben meghúzódó gondolatvilág kényelmetlen kérdéseket tesz fel valódi világunkról – de ez mind csak leírás, semmire sem mész vele, fogd a könyvet és olvasd. Olvasd! Kevés ilyen létezik. Mert King csakugyan a király. A királysága sötét, de itt-ott ragyognak benne a csillagok.

UI. A könyvet eredetiben olvastam, a magyar kiadáshoz nem volt szerencsém. Mivel A búra alattot is Szántó Judit fordította, mint annyi más Stephen King-könyvet (és a 11/22/63-at is), és természetesen az Európa Könyvkiadó gondozásában jelent meg, nyugodtan feltételezhetem, hogy a fordítás méltó az eredetihez.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com