A norvég Titina: A négylábú felfedező (Titina) nem is mutatkozhatott volna be méltóbb helyen a hazai közönségnek, mint a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon, hiszen a Kecskeméti Animációs Filmstúdió oroszlánrészt vállalt a film megszületésében. A Roald Amundsen és Umberto Nobile igaz történetéből táplálkozó családi film egy aprócska foxterrier szemszögéből mutatja be az Északi-sark meghódítását.
Egy nap a norvég felfedező, Roald Amundsen felhívja Umberto Nobilét, az olasz léghajómérnököt, hogy tervezzen neki egy léghajót, amivel átkelhet az Északi-sark fölött. Nobile az útra magával viszi imádott kis kedvencét, Titinát is. Bár az expedíció sikeres, ez mégsem jelenti az út végét: a versengés és a becsvágy Nobilét újabb útra sarkallja, amivel Amundsen sorsát is megpecsételi.
Meglepő módon az Északi-sark a filmvásznon nem elsősorban a felfedezők, hanem a Télapó terepe, de némi kutakodással a felfedezőket, hajósokat és kalandorokat is megtaláljuk a sarki vizeken: 1969-ben A jégsziget foglyai (The Red Tent) már feldolgozta Nobile expedíciójának történetét, 1983-ban pedig a legjobb külföldi film jelölését kapta Max von Sydow-val a főszerepben az Ingenjör Andrées luftfärd, mely egy svéd mérnök történetét meséli el, aki 1897-ben egy léghajóval indult neki az Északi-sarknak, de végül sosem érte el azt. Szintén ebben az évben készült el a Verseny az Északi sarkért (Cook & Peary: The Race to the Pole). A kétezres években a jégvilág még jobban megmozgatta a filmesek fantáziáját: 2015-ben A messzi észak (Long Way North) című animáció fedezte fel a térséget, 2018-ban a Terror , 2021-ben az Északi vizeken (The North Water), 2022-ben pedig A jég ellen kalauzolta ide a nézőket. 2019-ben norvég-svéd-cseh koprodukcióban magáról Amundsenről is készült egy egészestés film, az Amundsen.
A történet, amit Kajsa Næss első egészestés animációs filmjének témájául választott, az élet írta legizgalmasabb sztorik közül való.
Két szenvedélyes elme találkozása, egy lehetetlennek tűnő vállalkozás kivitelezése, a húszas évek technikai fejlettsége, a Mussolini vezette Olaszország, ami politikai hátterül szolgál az eseményekhez, és egy döbbenetesen cuki kutya, aki valóságos celebritás lett: nemcsak az Északi-sarkot hódította meg, de tiszteletét tette a japán császárnál, Hollywoodban, a Fehér Házban pedig nem átallotta lepisilni a szőnyeget. A kiskutya annyira népszerű volt, hogy az expedíció idején „saját” rovata volt a New York Timesban.
Jó tehát az alapanyag, amiből akár az eseményekre fókuszáló izgalmas élőszereplős film is születhetett volna, Næss azonban úgy döntött, olyan formát választ, melyet könnyedén összehangolható tanító szándéka is.
Egyszerű, de megszívlelendő formában ad át üzeneteket, melyek között a megbocsátás fontossága kiemelt helyen szerepel.
Næss egy igaz történetet mesél el néhány a dramatizálás miatt vállalt ferdítéssel. Mivel a Titina – ahogy azt a kiskutya szemszöge is erősíti –, elsősorban a gyerekeknek szól, picit felelőtlenségnek tartom, ahogy a tényekkel bánik. Több ponton is azt éreztem, hogy a túlzások (például hogy Titina elélt ötven évig, vagy hogy Amundsen kutyavacsorára készül) inkább károsak, ezektől eltekintve (vagy tudatos szülői kommentárt feltételezve) azonban a Titina ügyes módját választja a szórakoztatva tanításnak. Jó aránnyal egyensúlyozik a gyerekeknek és a szüleiknek is érdekes tartalmak között, így kifejezetten szerethető családi filmként érkezett a mozikba.
Ahogy azt már korábban is említettem, a Titina nem készülhetett volna el a Kecskemétfilm nélkül, akik bérmunkában vettek részt a produkcióban. A stúdió a clean-up, vagyis kulcs-fázis munkálatok – a dokumentum-felvételek jelentős hosszát is figyelembe véve – mintegy felét készítette a belga és norvég megrendelők és a nézők nagy megelégedésére. A film animációs világa – bár jóval kevésbé kidolgozott – a Disney stílusához közelít, de talán még inkább rokon Don Bluth és Gary Goldman 1997-es Anasztáziájával. A jól elkapott karakterek és a tényleg nagyon helyes kutya, aki rendszeresen találja magát a kalamajka közepén jelentik a (nemcsak) vizuális humor egyik fő forrását.
A filmet a 16. Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon láttuk. A hazai közönség az ADS Service forgalmazásában november 2-től láthatja országszerte a mozikban.
