Kritika

Paul

Ma már egyáltalán nem különleges a „geekség” – egy egész iparág épült a fura sosemfelnövő fickók igényeinek kielégítésére. Nekik rendezik évről évre a Comic-Cont, nekik érdemes játékokat készíteni, és kifejezetten nekik rendeznek évről évre filmeket. 2009-ben a Fanboyst, tavaly a Scott Pilgrimet, idén meg a Pault. Még az a szerencse, hogy a XXI. században már szinte mindenki kocka egy kicsit.

De talán nem annyira, mint az a két angol fiatalember, akik, miután űrlényekkel és híres sci-fi írókkal fotózkodtak a Comic-Conon, lakókocsit bérelnek, hogy bejárják az USA science-fiction kulturális jelentőséggel bíró kegyhelyeit. Az uticélok között van többek között az Area 51 és természetesen Roswell is, ahol annakidején az a bizonyos ufókatasztrófa történt. Sci-fi rajongói hőseink olyan regényeken, képregényeken és filmeken nőttek fel, amik az idegenekkel való kapcsolatfelvétel körül forognak – mégsem nagyon tudnak mihez kezdeni, amikor felbukkan köztük egy hatalmas fejű és szemű, klasszikus, zöld ufonauta….

Mondjuk az is igaz, hogy elég fura egy figura. Bár a kinézete teljesen megfelel a kliséknek (mint kiderül, nem véletlenül), de az idegenektől azt várjuk, hogy savat köpnek, világhódító terveik vannak és/vagy jóravaló, világító ujjú lények, meg mindenféle furcsaságokat kinézünk belőlük – de azt nem várnánk, hogy a csupasz seggüket mutogatják gúnyolódva, füvet szívnak, és úgy káromkodnak mint a vízfolyás. Paul – mert hogy még a neve is ilyen szimpla – pedig éppen azért furcsa, mert nem furcsa.

Persze ahogy az lenni szokott, az alienek körül mindig esedékes valami kormányzati disznóság, ez itt sincs másképp – hőseink fél Amerikán átmenekülnek az öltönyös-rádiós fegyveresek elől. Ahogy egy jóféle road movie-hez illik, közben mindenféle emberekbe belefutnak. Egy részük szintén üldözni kezdi őket, kisebb részük segít nekik vagy velük utazik, mindenféle röhejes kalandokba keverednek, miközben folyamatosan át-átcsap paródiába a film.

Ez az autókázós, sci-fiket megidézős paródia ismerős lehet a Fanboysból is – de hálistennek annak odanemillő tinivígjáték vonala nélkül. Abban az szállított egy másodszintű, jobban zsigeri ösztönökre építő poénvonalat is – a Paul igazi élvezetéhez tényleg nem árt képben lenni az elmúlt évtizedek sci-fi alapműveivel kapcsolatban, a Spielberg-féléktől a Star Trekekig. Ha valaki szereti ezeket, fergeteges szórakozásban lehet része – viszont akit sosem érdekeltek a predatorok, ET-k, kis zöld vagy magas szürke emberkék, az űrhajók és a lézerek, az inkább ne nézze meg. Bár az ilyen ember miért is tenné – hiszen már a plakáton is ott figyel a klasszikus ufó-lény: Paul…

Paul

színes, feliratos, spanyol-francia-angol-amerikai sci-fi vígjáték, 107 perc, 2011

rendező: Greg Mottola
forgatókönyvíró: Nick Frost, Simon Pegg
zeneszerző: David Arnold
operatőr: Lawrence Sher
producer: Tim Bevan, Eric Fellner, Nira Park
vágó: Chris Dickens

szereplő(k):
Seth Rogen (Paul hangja)
Simon Pegg (Graeme Willy)
Kristen Wiig (Ruth Buggs)
Sigourney Weaver (Tara)
Jason Bateman (Lorenzo Zoil speciális ügynök)
Jane Lynch (Pat Stevenson)
Bill Hader (Haggard)
Blythe Danner (Tara Walton)

Imdb átlag: 7,4

www.whatispaul.com

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs újságíró, szerkesztő, tanár, édesapa. A kamera túloldalán is előfordul – ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítésébe kóstolt bele. Az okos és többrétegű filmeket kedveli, de a humor is fontos számára – a filmekben és az életben is.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com