Kritika

Másodjára csak összejött – A Bourne-ultimátum

A Robert Ludlum klasszikusából forgatott trilógia utolsó részének rendezésére ismét Paul Greengrasst kérték fel – teljes rejtély számomra, hogy az unalmas és zavaros jeleneteket füzéreként összeálló A Bourne-csapda után mi vitte erre a Universal fejeseit. Szerencsére Greengrass rászolgált a neki szavazott bizalomra, második próbálkozása végre felért a Doug Liman jegyezte első részhez, A Bourne-rejtélyhez, sőt, sokak szerint felül is múlta azt. 

 
Az első néhány percben még aggódtam, hogy megint csak kapkodni fogom a fejem, mi is folyik a vásznon, de hamar eloszlottak a kétségeim. Tony Gilroy az előző részhez képest kapott néhány segítőt – úgy tűnik, Tom Stoppard, Paul Atanasio és Scott Burns jótékony hatással voltak a forgatókönyvre, a történet végre követhető, világos, fordulatos és mindezekből következően egy cseppet sem unalmas. A sztori a szokásos, Jason Bourne (Matt Damon) még mindig nem tudja, kicsoda, de – végülis ez a hármas záróakkordja – végre megkapja válaszait. Az előző részekben már megismert csiki-csuki játékból most is kijut rendesen, van autósüldözés, csihi-puhi, összesküvés dögivel, szóval minden, aminek egy valamirevaló kémfilmben lennie kell.

A színészgárda többsége kitűnő. Matt Damon egy jól begyakorolt figurát hoz, az előző részhez képest nem árnyalódik sokkal tovább Jason Bourne karaktere. A film két igazi alakítása Joan Allené Pamela Landly szerepében és a trilógiában először feltűnő David Strathairné Noah Vosenéban. A gyenge láncszem Nicky Parsonsként harmadjára színre lépő Julia Stiles. A kisasszonyról még csak-csak elhisszük, hogy tud táncolni vagy hogy ő maga Ophelia, na de hogy CIA-ügynök lenne – ez több, mint hiteltelen. Stiles riadtan pislog kismalac szemeivel, mintha egyre csak azt kérdezné, ez is egy dolog, amit utálsz bennem? Feltehetően ő sem, de én biztosan nem tudom, mit keres a filmben.

Míg A Bourne-csapda esetében csak a hibák listázására koncentráltam, most végre sikerült kikapcsolnom a kritikai énemet és határozott fogyasztói magatartással szemlélnem a történéseket. Ennek köszönhetően fel sem tűnt, hogy a filmben – ahogy azt egy cikkben olvastam – zavaróan sokszor láthatunk kézikamerás felvételeket… Ami azonban így sem tudta elkerülni a figyelmemet, a film már-már fájdalmas utolsó jelenete – és most bizony le fogom lőni a poént –, ahol néhány másodperc hatásszünet után hősünk elúszik a lemenő nap fényében. Ha szerencséje van, Jason Bourne-nek talán ezt is elnézzük.

A Bourne-ultimátum (The Bourne Ultimatum)
színes feliratos amerikai akcióthriller, 112 perc, 2007

rendezõ: Paul Greengrass
író: Robert Ludlum
forgatókönyvíró: Tony Gilroy, Tom Stoppard, Paul Atanasio, Scott Burns
zeneszerzõ: John Powell
operatõr: Oliver Wood
producer: Patrick Crowley, Frank Marshall, Paul Sandberg
vágó: Christopher Rouse

szereplõk:
Matt Damon (Jason Bourne)
Julia Stiles (Nicky)
David Strathairn (Noah Vosen)
Scott Glenn (Ezra Kramer)
Paddy Considine (Ross)
Edgar Ramirez (Paz)
Albert Finney (Dr. Albert Hirsch)
Joan Allen (Pamela Landy)
Colin Stinton (Neal Daniels)
Daniel Brühl (Martin Kreutz)

IMDB-átlag: 8,4
www.thebourneultimatum.com

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com