Kritika

Kutyafuttában – Macskafogó 2 – A sátán macskája

Stanley, az újságíró a pafrikai dzsungel mélyén kisebb pacifikálatlan macskapopulációra bukkan. Miután sikeresen megmenekül karmaik közül, Cin Citybe siet, hogy hírül adja a veszélyt Grabowszkinak, Adlingtonnak és társaiknak.

Az új történet megállna a maga lábán – persze második rész lévén az előzőből táplálkozik –, s akár méltó párja is lehetne az előzőnek, sajnos azonban nincs eléggé kidolgozva. Talán a ráérés eleganciája hiányzott legjobban a húsz évvel ezelőtti kultuszfilm utánálmodásakor. A kapkodás miatt nem sikerült az, ami az eredeti alkotást klasszikussá tette.

Bár a filmet egyszerre gyerekeknek és felnőtteknek is készítették, az arányt ezúttal rosszul keverték. Néhány jól sikerült kiszólást leszámítva a film kavaros, szereplői sokszor túlságosan a közönség felé fordulva beszélnek, így az elhangzó poénok, gegek nem válnak a történet szerves részévé. Okozott néhány kínos pillanatot, feszengést egy-egy túlsikerült poén.

A macskatörzs nyomába sem ér sajnos a régi macskalózoknak. Az emlékezetes betörés, ezúttal – bárhogy farigcsálták – ezúttal elég vérszegényre sikerült. A rajzok néhol eléggé elnagyoltak. Sorolhatnám tovább kétségeimet, ám a Macskafogó alapvető élmény volt számomra is, még hét évesen az Ugocsa moziban láttam, s irigykedve lapozgattam osztálytársaim képeskönyveit, s mint sokan, most is rajongója vagyok. Fájó szívvel boncolnám darabokra a folytatást, bár tény most kicsit csalódottan húzom a szájam.

Azt hiszem, ennyi rossz kritika után ideje foglalkozni a második rész elvitathatatlan érdemeivel is. Hiszen a Ternovszky-Nepp páros hál’Istennek nem elégedett meg azzal, hogy a régi siker hátán újra végignyargaljon a régi tájakon. Sőt – bár Pókió mellé jól illik a pafrikai dzsungel –, sokkal inkább az az érzésünk, egy kétségkívül hasonló, mégis más bolygón vagyunk.

A régi szereplők közül leginkább Mr. Fritz Teufelt (természetesen Benedek Miklós) sikerült hiánytalanul átmenteni ebbe az új világba. Nyugodt fejedelmi eleganciája elnyűhetetlen. Ugyanilyen sikeres kísérlet volt az eredeti tervek szerint majdnem mellőzött patkányok átemelése az új környezetbe. Nélkülük nagyon döcögne ez a film. Az új alakok közül Torzon, a dzsungel fia (Dörmer György), és Stanley (Rudolf Péter), a kapkodó újságíró egészen jól sikerült alakok, akárcsak az Usztits Mátyás hangján megszólaló Mióka, a törzsi varázsló.

A Macskafogó 2 korhatáros alkotás lett: 12 év felett a film megtekintése csak gyermekek kíséretében ajánlott.

Sergő Z. András

Sergő Z. András a Filmtekercs.hu alapítója és 2022-ben bekövetkezett haláláig felelős szerkesztője volt. Aktívan követte Közép-Kelet-Európa, különösen a román újhullám, a délszláv és a magyar film eseményeit. Érdeklődési körébe tartoztak a dokuk, a kamaradarabok, a sport- és a valláspolitika.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com