Kritika

Bunyó magasfokon – A rajtaütés

Raid1Egy ellenséges épület, amiben szintről-szintre kell feljebb küzdenie magákat a törvény és rend embereinek, és aminek a tetején várja őket a főgonosz. Ezzel a szituációval nemrég találkozhattunk a moziban (a Dredd pont erről szólt), de azoknak, akik nem látták a különlegesen hatásos adrenalininjekcióként működő trailerét már másfél-két éve, nem árt tudni, hogy bizony a Rajtaütés az „eredeti” – legalábbis korábban elkészült.

Van tehát egy nagyon-nagyon rossz ember a sokadik emeleten  pontosan tudjuk, mennyire gonosz, mert rögtön az első percekben szörnyű kegyetlen módon végez ki pár szerencsétlen statisztát, hogy képbe kerüljünk. És van egy csapat elit zsaru, aki egy furgonban robog az épület felé, hogy majd jól elkapják a grabancát a főmaffiózónak. Csakhogy az épület telistele van a főgonosz csicskásaival, akiknek minden vágyuk, hogy a főnök kedvében járjanak, és hogy rendőröket csináljanak ki. Nem kell tehát sok idő, és a lendületesen induló akció kudarcba, pontosabban vérbe fullad.

Ezen egyébként nem is nagyon lepődünk meg, mert már az elején látszik, hogy abszolút felkészületlen „elit” osztagról van szó. Semmi felderítés, semmi high-tech kütyü, nincs még egy nyamvadt füstgránátjuk sem  van fejenként egy elég félelmetesen kinéző puskájuk, csattogó bakancsaik, zörgő bigyók rajtuk, amik félelmetesen zörögnek miközben vonulnak, de harcra egyik sem használható. Még szerencse, hogy némelyikük a közelharc nagymestere  így aztán olyan látványos test-test elleni küzdelmeknek lehetünk tanúi, hogy arra az akciófilmek rajongói is csak elégedetten csettinteni tudnak.

raid3

Úgy általában véve, ha az agyunkat félretesszük, igen látványos és pörgős élvezetben lehet részünk. Van ugyan egy alibitörténet, amibe még alibicsavarokat is beleerőltettek, meg valamiféle igen durván megrajzolt karakterek is vannak  de ezek egyike sem lényeges. Amire a film ki van hegyezve a csonttörő, vérfröccsentő, adrenalinpumpáló, naturalista akciószekvenciák klipszerű sorozata, megfelelő zenével alátámasztva. És ebben nincs hiba  ritka látványos, kegyetlenül erőszakos, férfias verekedős-lövöldözős filmet láthat, aki jegyet vált a Rajtaütésre. Különösen azoknak kedvez, akik a távolkeleti harcművészetek brutális változatait kedvelik  ez adja ugyanis ennek a filmnek a savát-borsát.

Aki viszont szereti, ha egy akciófilmnek veleje is van, csalódni fog. Nem csak hogy épkézláb történet vagy tanulság nincsen benne, de amit megpróbáltak beleerőltetni mégiscsak, az rosszabb, mintha nem lenne. Mindenféle logikát és józan észt nélkülöz a cselekmény, szereplők reakciói, meg úgy egyáltalán a film egész koncepciója.

raid2

Nade ezen nem is érdemes fennakadni, ezzel nem lóg ki a műfajba tartozó filmek elszomorítóan nagy többsége közül. Amivel viszont kirí, az az erőszakossága, a pörgőssége, meg a harcművész-jelenetek látványossága. Akinek ennyi elég, az nem fog csalódni  de aki az akciófilmek megváltójaként, messiásaként várta, az alighanem elégedetlenül fog kijönni a moziból…

Értékelés: 7/10 7pont

 

 

A rajtaütés (Serbuan maut / The Raid)
színes, magyarul beszélő, indonéz-amerikai akcióthriller, 101 perc, 2011

rendező: Gareth Evans
forgatókönyvíró: Gareth Evans
zeneszerző: Aria Prayogi, Joseph Trapanese, Fajar Yuskemal
operatőr: Matt Flannery
producer: Gareth Evans, Ario Sagantoro
vágó: Gareth Evans

szereplők:
Iko Uwais (Rama)
Joe Taslim (Jaka)
Donny Alamsyah (Andi)
Yayan Ruhian (Mad Dog)
Pierre Gruno (Wahyu)
Ray Sahetapy (Tama)
Iang Darmawan (Gofar)

szinkronhangok:
Fenyő Iván
Sörös Sándor
Kőszegi Ákos
Szatory Dávid
Fehér Tibor

 

IMDb

Pásztor Balázs

Pásztor Balázs újságíró, szerkesztő, tanár, édesapa. A kamera túloldalán is előfordul – ismeretterjesztő és dokumentumfilmek készítésébe kóstolt bele. Az okos és többrétegű filmeket kedveli, de a humor is fontos számára – a filmekben és az életben is.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com