Magazin

Magyar Filmhét 2014: „A tolókocsi nem bezártságot jelent, hanem szabadságot” – A háló királya

a halo kiralya1Lőrinc Celesztin, a Csíkfaluban élő mozgássérült fiú egyszemélyes stábként készíti nap nap után a Csángó Rádiót szobája sarkából, hogy egy darabka otthont csempésszen a külföldre szakadt csángók, azon belül is elsősorban saját barátai életébe. Ennyi lenne a film váza, de a lényeg csak ezután jön, hiszen Zsigmond Dezső megható emberi pillanatokkal és érzékenységgel töltötte meg a Háromkirályok című dokumentumfilm-sorozat befejező darabját.

Közhely, hogy a mobiltelefon, a számítógép és természetesen az internet közelebb hozza egymáshoz a térben egymástól távol lévőket. A kisebb falvakban élők, hát még a kisebb falvakban élő mozgássérültek számára hatalmas lehetőség ez a globális vérkeringésbe történő bekapcsolódásra – Celesztin szobastúdióján keresztül pedig szemtanúi is lehetünk annak, hogyan türemkedik be a falusi életbe a modern technika.

Ne verdessen Mamuska, ne verdessen!” – kéri a fiú rádióadás közben, de hát az ablak alatt rohangáló tyúkokat és disznókat akkor is meg kell etetni. Az egyik legbájosabb jelenetben két helybéli, rettentő zavarban lévő nénikét interjúvol meg életükről főszereplőnk, egy másikban a Krisztus-képre akasztja mobiltelefonját, egy harmadikban cicája játszik gombolyag híján fejhallgatója jack-dugójával – Zsigmond Dezsőék kamerája minden olyan pillanatot elkap, ami azt bizonyítja: Celesztinnek a technika és a rádiózás ugyanazt a szabadságot jelenti, mint a kerekesszéke.

A Csángó Rádió műsorkínálatát a Duna TV is megirigyelné: a gyermekműsor mellett van vallási és party műsor, riportok, interjúk, vagy az egyik kedvencem, a közmondások rovat („A káposztaleves akkor jó, ha egy disznó belé van dögölve”). Celesztin keménykezű szerkesztő is, hiszen ő csak a jó híreket hajlandó megosztani hallgatóival, nehogy az „Olaszba, Németbe” dolgozó barátok ne jöjjenek haza.

a halo kiralya2

A filmet mélyen emberi történetté a háttérben elkapott pillanatok, és Celesztin lenyűgöző személyisége teszik. A fiú mamájától egyszer sem kérdeznek közvetlenül a filmkészítők, de mindig ott sertepertél: odatolja fia kerekesszékét („talicskáját”), hallgatja a Csángó Rádiót, vagy csendben pityereg, amikor hallja, ahogy Celesztin nemrégiben elhunyt nagyapjáról állít össze emlékműsort. Leginkább azért csodáljuk őt, mert szűkös lehetőségei ellenére kitartóan folytatja misszióját, melyre méltán lehet büszke: szobája sarkából érkező adásait két év alatt 350 ezren hallgatták az interneten keresztül.

Zsigmond Dezső három, valamilyen fogyatékkal vagy hátrányos helyzetben élő embert emelt ki társai közül A rákok királya, A láp királya és A háló királya című filmekben. A háló királyában elhangzó legszebb gondolatot ugyan a címben lelőttem, de mivel Celesztin kitartását és az élethez való pozitív hozzáállását tanítani lehetne, ezért ezt a filmet látni is kell.

Piller Mónika

Piller Mónika az ELTE-n végzett filmelmélet és filmtörténet, illetve dán szakon. Szakdolgozatát az izlandi filmek és a globalizáció témakörében írta. Specializációja a skandináv film, a dokumentumfilm és az animációs film. Jelenleg a Magyar Televíziónál dolgozik szerkesztő-riporterként.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com