Augusztus 20. (szerda) 16:00, HBOStephen Frearsnek jó éve volt a 2006-os. Filmje, A királynõ Velencében és Torontóban is vitt, de a többire is szépen jelölték. Még inkább fõszereplõjét, Helen Mirrennek, aki rendkívüli hitelességgel játszotta el II. Erzsébet királynõt, abban az idõben, amikor a hagyomány és a töretlen népszerûség között választania kellett. Diana hercegnõ halálakor.
A jelenhez túl közel álló történelmi filmeknek mindig megvan a veszélye, hogy véres aktuálpolitizálásba kezd. A veszély persze fennáll A királynõ esetében is. Az ultraszimpatikus baloldali zöldfülû miniszterelnök, Tony Blair üde színfoltnak tûnik megkövesedni látszó õfelsége mellett, nem is beszélve a királyról, aki holmi diplomáciai csecsebecse miatt lemarad forró teájáról.
A film azonban megússza ezt a teljes blamát. Helen Mirren nagyon egyszerû, nagyon tiszta, minden sallangtól mentes játéka Peter Morgan cizellált, minden szépen és érthetõen leíró forgatókönyve mellett lehet csak igazán sziporkázó. Szemmel láthatóan itt minden és mindenki a film lényegére fókuszál: lehet-e a királyi háznak a közvélemény és a média nyomására eltérni a protokolláris gyászszokásoktól?
A választ nem adom meg, már megadta a múlt. A film azonban – a történések ismerete ellenére is – végig megõrzi feszes, izgalmas jellegét.
A királynõ (The Queen)
színes angol-francia-olasz életrajzi dráma, 97 perc, 2006rendezõ: Stephen Frears
forgatókönyvíró: Peter Morgan
operatõr: Affonso Beato
jelmeztervezõ: Consolata Boyle
zene: Alexandre Desplat
producer: Christine Langan, Andy Harries
látványtervezõ: Alan MacDonald
vágó: Lucia Zucchetti
színes angol-francia-olasz életrajzi dráma, 97 perc, 2006rendezõ: Stephen Frears
forgatókönyvíró: Peter Morgan
operatõr: Affonso Beato
jelmeztervezõ: Consolata Boyle
zene: Alexandre Desplat
producer: Christine Langan, Andy Harries
látványtervezõ: Alan MacDonald
vágó: Lucia Zucchetti
szereplõk:
Helen Mirren (II. Erzsébet királynõ)
Michael Sheen (Tony Blair)
James Cromwell (Fülöp herceg)
Sylvia Syms (Erzsébet, a királynõ anyja)
