Magazin

Noé, a kegyetlen

Francis Danby: Az özönvíz
Francis Danby: Az özönvíz

Havasmezői GergelyLétezett özönvíz? Nem érdekes. Követi a film a Bibliát? Az sem érdekes. Aronofsky Noéja úgy vallásos, hogy nem is tudja magáról:  „a legkevésbé bibliai film” valójában az ókori és az újszövetségi etikák csatája.

Havasmezői Gergely írása.

A Noé valóban „a legkevésbé bibliai film”. De nem azért, amit Aronofsky mondott róla. „Nem gondolom, hogy a történet vallási részére kellene koncentrálni, az özönvíz egyébként sem csak a kereszténységben tűnik fel” – nyilatkozta. Pedig az események bibliai menete a legkevésbé érdekes a filmben.

Az özönvíz régóta allegóriának számít a kereszténység tanításában. Legkésőbb a XIX. század óta nincs művelt ember, aki szó szerint értelmezné. (Kivéve az egészen fundamentalista amerikai protestáns gyülekezetek némelyikében. De ott egyéb furcsaságok is akadnak.) Az allegória hűséges megfejtésében nyilván fontosak a részletek, de a film mondanivalójának lényegét nem a pontos vagy pontatlan sztori adja. Sokkal inkább az ószövetségi és újszövetségi etikák, tehát egy háromezer évvel ezelőtti és egy mai felfogás összeütközése.

VIGYÁZAT, SPOILEREK!

 

Homályos korok meséje
Léon François Comerre: Az özönvíz
Léon François Comerre: Az özönvíz

A Noé-történet a Bibliában (Genezis 6-9.) régre nyúlik vissza; 7-10 évszázaddal Krisztus előtt jegyezték le két verzióban is, és Kr. e. 500 körül dolgozták csak össze. Gondolj bele, ha nem is többe, akár csak abba a fél évezredes időbeli távolságba: ugyanennyi idővel ezelőtt még Mohács sem történt meg, és épp csak felfedezték Amerikát! És a legenda alapjai, Atrahasis, Gilgames és Ziusudra mezopotámiai eposzai innen is óriási távolságra vannak; a Kr. e. 17-18. századra helyezik őket.

A sumer Ut-Napisti meséje olyan közelről egyezik Noé történetével, hogy a legtöbb kutató szerint a bibliai sztori egyenesen átvételnek számít. A zsidóság ősei a Biblia szerint is Mezopotámiából jöttek, a babiloni fogság pedig történetileg is igazolt esemény; volt honnan meríteni. De megtalálható az Özönvíz nagyon hasonló története a görög mitológiában is (a túlélő ott Deucalion, Prométeusz fia). Homályos korokban rejtőzik tehát az Özönvíz mondájának eredete. Számos kutatási irány valós eseményeket vél felfedezni a mítosz mögött: a Perzsa-öböl feltöltődését, a Théra kitörését, egy meteoritot az Indiai-óceánban. A Fekete-tengeri elmélet szerint a sekély édesvizű beltengert a Földközi-tenger vízszintjének emelkedése nyomán hirtelen áradás öntötte el az addig gátként szolgáló Boszporuszon át; az esemény egész kultúrákat tüntethetett el a mai fenékből.

Akárhogy is: a bibliai történet az Ószövetségben az Úr iránti feltétlen bizalom meséje. Noénak hinnie kell az eljövendő özönvízben. Hinnie kell abban, hogy bárkája túléli. Pontosan követnie kell az Úr instrukcióit – a versek szerint a hajó méreteit és felszerelését egyenesen Ő közölte Noéval. Hasonló a helyzet a muszlim felfogásban is: ott a 71. szúra kizárólag az Allahnak való engedelmességről és a benne való hitről szól. És a filmben jó ideig ez, a tökéletes engedelmesség Noé egyetlen vezérfonala.

 

„Csak neki szolgálj!”
Francis Danby: Az özönvíz
Francis Danby: Az özönvíz

Aronofsky mitológiája szerint az egész föld elvadult és megtagadta az Urat, egyedül Noé és családja maradt hűséges. Ez hatalmas teher a karakter vállán. Russell Crowe alakításában a címszereplő csaknem beleőrül abba, ahogyan feltétel és gondolkodás nélkül követni akarja – minden erejével, minden cselekedetével – Ura kéréseit.

Egészen addig, amíg az őrület csakugyan meg nem kísérti. Noé ekkor értelmezni kezdi az Úr szándékát. Vajon Ő minden embert ki akar pusztítani a világból? Aronofsky „az első környezetvédőnek” titulálta Noéját, aki az apokalipszis világi ökológiai üzenetét tolmácsolja: miszerint egy ember nélküli világ szebb lenne. Nem csoda, hogy a film végére Noé csaknem eljut a gyilkosságig is, csak hogy biztosítsa az Úr – vélt – szándékának teljesülését.

Ami megállítja, az a kegyelem. A Noé legszebb jelenetében az öreg képtelen lesújtani. És rögvest összetörik saját gyengesége miatt. Az ószövetségi – ókori – Noé nem tudja értelmezni a szeretet aktusát: az Úr akaratának megtagadását látja csak.

A szeretet (és a kegyelem, megbocsátás, ítélet-nélküliség) újszövetségi elvek. Anakronisztikusak ebben a filmben. Az özönvíz bibliai fejezetének összeállítását  ötszáz évvel követik. Ma nehéz felmérnünk, mekkora forradalmat jelentettek annak idején, de Noé filmbéli viselkedésében jól látszik a kontraszt. Érdekesebb azonban, hogy miért  is szorult rájuk végül.

 

Anti-Alexander
Michaelangelo Bounarroti: Az özönvíz
Michaelangelo Bounarroti: Az özönvíz

Az biztos: bármilyen öntörvényű rendező is Aronofsky, két csecsemő lemészárlását nem vihette volna vászonra; nincs az a stúdió, amelyik beleegyezett volna. De az is valószínű, hogy fel sem merült benne. A mai felfogás szerint a két leánybaba elpusztítása gyilkosság lenne, bármi is az indok: az az ószövetségi felfogás, amely magában foglalja az akár hetedíziglen tartó büntetést és a kollektív felelősséget, számunkra idegen. Noénak egy 21. századi filmben muszáj megkönyörülnie az ártatlanokon.

Innentől Aronofsky két utat követhet. Noé vagy rádöbben (mondjuk, az utolsó pillanatban), hogy a kicsik és így az emberiség elpusztítása nem az Úr akarata, vagy, egyszerűbben és realistábban, nem tudja megcselekedni a tettet. S mivel Noé beletör a saját tehetetlenségébe, muszáj – feloldásként – a film végén szépen megtanulnia a modern értékeket, mostohalánya előadásában. Nem lehet egy mai filmet ókori erkölcsökkel zárni.

Felmerült bennem a hasonlóság az Alexanderrel. Oliver Stone talán még keményfejűbb, mint Aronofksy; az ő történelmi eposza igenis ókori erkölcsökre épült (a kizárólag az uralkodó dicsőségét szolgáló hódítástól a homoerotikus hellén férfibarátságon át a személyes erényekig); meg is bukott a bojkotton, az értetlenségen és az érdektelenségen. Aronofsky a biztosat választotta: az ószövetségi felfogással szemben az újszövetségit, az ókori bibliaival szemben a modernt és krisztusit. E tekintetben a filmje, ha akarja, ha nem, nagyon is vallásos darab. Az erkölcsei és a rájuk épülő konfliktusai azok.

Havasmezői Gergely

Havasmezői Gergely a Filmtekercs egyik alapítója. Történészként és újságíróként végzett, kommunikációs doktoriján dolgozik. Specializációja a film- és mozitechnika, a sci-fi és a társadalmi problémákkal foglalkozó filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com