Magazin Papírfény

Szerencsés Olvasó – Lucky Luke: A fejvadász

Ha az ember kezébe veszi A fejvadász című Lucky Luke kötetet, hamar ráragad a pisztolyhős szerencséje: remek olvasmány élményben lehet ugyanis része. Lucky Luke nemcsak piszok gyors, de rendkívül szórakoztató is egyben, akinek a kedvéért érdemes időről időre átruccanni a Vadnyugatra.

Bár az európai képregénykultúra számos ikonikus figurát adott a világnak, a népszerűségi versenyt azonban – talán pont a tucatnyi filmes adaptációnak is köszönhetően – egyértelműen Asterixék nyerték. A Lucky Luke: A fejvadász című kötetet olvasva azonban számomra teljes rejtély, hogy a két gall hogyan előzhette be a vadnyugat leggyorsabb pisztolyhősét, akinek kalandjai annyival frissebbek és szerethetőbbek Goscinny másik meséjénél.

Mielőtt minden érdemet René Goscinny-nak tulajdonítanánk, fontos tisztázni, hogy Lucky Luke a belga rajzoló, Morris 1949-es szüleménye, aki kezdetben nemcsak a képekért, de a szövegért is felelt. Goscinny 1957-ben, a kilencedik kötet során kapcsolódott be a munkába, hogy aztán néhány kihagyással további negyven kalandba keverje hősét. Goscinny 1977-es halála után számos szerző, köztük Vicq, Bob de Groot, Jean Léturgie és Lo Hartog Van Banda, kísérelte meg átvenni a helyét több-kevesebb sikerrel. Morris 2001-es halála után 2003-ban nem jelent meg újabb kötet, aztán 2004-től a francia rajzoló, Achdé vitte tovább a sztorit Laurent Gerra segítségével.

SimilarLukeGunA fejvadász titka két dologban rejlik. Az egyik a zseniális karakterábrázolás, a másik a néhol szinte szarkasztikus humor. A sztoriban magában nem érdemes keresni a truvájt: bár a problémafelvetés – már egy képregény szintjén – egész összetett, a fordulatok rendszerint esetlegesek, a megoldások pedig egyenesen csodaszerűek. A lényeg nem is itt van.

Hanem hogy milyen alakok vonulnak fel mindeközben.

Itt van rögtön a főhős, az erős dohányos Lucky Luke, a villámkezű, aki bizony gyorsabb a saját árnyékánál is. Ez a vadnyugati Chuck Norris szikár humorral és sosem látott lazasággal kezel minden helyzetet, amiben a világ legokosabb lova, Jolly Jumper van segítségére. Érdekes adalék, hogy a kezdetben láncdohányos Luke hogyan lett a dohányzás elleni harc alakja, amikor 1983-ban Morris a Luke szájából állandóan kilógó cigit egy szalmaszálra cserélte. Na, de a szóban forgó sztori még jóval korábbról, 1972-ből származik, itt még bizony ott fityeg a büdös bagó – legnagyobb örömünkre. Nem csak Luke alakja szépen kidolgozott, valamennyi figura szellemes. Kár, hogy a fordítás az indián neveket nem magyarította egy újabb nyelvi humor lehetőségét kihasználandó.

A jelen kötet a Pesti Könyv 19. kötete, nem ez azonban az első Lucky Luke széria magyarul. Már a hatvanas években jelentek meg történetek Kopecky László fordításában; Talpraesett Tom címmel az Újvidéki Fórum kiadásában olvashatók a kalandok. Később, a nyolcvanas évek végén az Egmont Kiadó tett egy kísérletet a hős meghonosítására, de végül Villám Vili kalandjai csak két kötetet értek meg. Végül közel két évtizednyi csend után lépett 2006-ban a Pesti Könyv a színre, ami már Lucky Luke néven népszerűsítette az akkor már számos animációs és élőszereplős filmes adaptációból is ismert figurát.

Először 1990-ben Terence Hill főszereplésével

készült egy közepes, de ennek ellenére elég nagy népszerűségre szert tevő élőszereplős feldolgozás, ami aztán tévésorozat formájában is továbbélt, és amit azóta sem sikerült a mozikban felülmúlni. A 2004-es Lucky Luke és a Daltonok kínos epizód a képregényadaptációk és Til Schweiger történetében egyaránt, amit 2009-ben egy Jean Dujardin főszereplésével készített nem sokkal kevésbé gyenge verzió kísérelt meg feledtetni. A képregény és a film művészete a kezdetektől kéz a kézben járt, nem csoda hát, hogy erősen hatnak egymásra. Az Asterix képregények népszerűségéhez nagy mértékben hozzájárult a tucatnyi filmesIdeje lenne egy tisztességes adaptációnak, ennyi hiányzik hozzá csak, hogy Lucky Luke-ból Asterixhez mérhetően népszerű képregényhős válhassék – az alapanyag mindenképpen adott hozzá.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com