Mint az egyik külföldi kritika szerzője írja, a Piroska-történetnél kevés ideálisabb erotikus fantázia létezik tizenéves lányok számára. Mondhatni, nem véletlen, hogy egy rendező, aki eddigi legsikeresebb munkájában nyálcsorgató vámpírokkal nedvesítette az erre vevő tinilányok bugyiját, ezúttal a klasszikus Grimm-mese thrillerbe és tinédzser love storyba ontott változatát készíti el.
A film kezdetétől fogva az „ilyet már láttunk” érzés kering a nézőben (érdekes módon pont a klasszikus meséhez van a legkevesebb köze), és ez nem véletlen. Középkori/kora újkori falu, amit egy ismeretlen, mágikus erő (ezúttal egy nagyra nőtt vérfarkas) fenyeget (Terry Gilliam eddigi legrosszabb filmjében, az idevágó című Grimmben ugyanezt elsütötte már), illetve a falusiak szerződése az ellenséges lénnyel (Shyamalan A faluja épül ugyanerre). Majd a megszállott vérfarkas-vadász (Moby Dick, A cápa, Van Helsing, lehet válogatni) megérkezésével kiderül, hogy a démoni erő nem kívülről jött, hanem a falun belül rejtőzik, bárki lehet a vérszomjas szörnyeteg.
Itt Hardwicke megtehetné, hogy kihasználja ezt az izgalmas thrillerhelyzetet (mint Carpenter tette anno A dologban), hogy a néző másfélórán keresztül izgulhasson: vajon a közösség mely tagja a báránybőrbe bújt farkas? És vajon kit fognak meggyanúsítani, akár ártatlanul? Mikor tör ki a morális pánik, mikor fogják az emberek egymást vádolni, ami az erőszakig fajulhat?
Ez azonban nem történik meg, mert ehelyett kapunk egy banális feláldozás- és kiközösítés történetet (természetesen a főhősnő kerül a piros köpenykéjében az áldozati oltárra), mígnem, pár újabb fordulat után, ki nem derül a vérfarkas kiléte. Ami sajnos a józan paraszti ésszel megáldott nézők számára addigra már régóta nyilvánvaló.
De mindez még nem lenne annyira rossz – születnek ennél jóval szörnyűbb alkotások a műfajban –, azonban a tinilányok megcélzott közönségének érdekében, Hardwicke tinédzser szerelmi történettel bolondítja meg mindezt, ami a legbanálisabb „szerelem kontra elrendelt házasság” motívumra épül. Mondani sem kell, aki a vámpíros giccshez hasonló, a tűrhetőség határát súrolóan fülsértő dialógusokra és a totálisan érzelemmentesen eljátszott románcra számít, nem fog csalódni.
A filmhez átkötésként használt tájképekben több életerő és energia van, mint a legtöbb főszereplő színészben. És ez sokat elmond. Az elsőfilmes, modellből lett színész, Shiloh Fernandez még annyi erővel sem rendelkezik a vásznon, mint Robert Pattinson, ami pedig nagy szó. A vetélytársát alakító Max Irons – Jeremy Irons fia – pedig még csak nem is erőlködik, hogy bármit is alakítson.
Mindehhez hozzávesszük Amanda Seyfriedet, aki ezúttal sem csinál mást, mint nagy kék szemeit rendkívüli gyakorisággal meresztgeti (a Mamma mia!-ban legalább ő volt az egyetlen színész, aki valamennyire tudott énekelni), de végülis őt nem okolhatjuk amiatt, hogy ismételten egy rosszul megírt, félmondattal jellemezhető szerepet kapott.
Gary Oldman a vérfarkas-vadász szerepében rutinos alakítást hoz. Hiába, tehetséges ő, csak egyre rosszabb szerepeket kap és vállal. A nagymamát játszó Julie Christie pedig még ennyit sem kap nyúlfarknyi szerepében. Egyébként mindehhez csak a nagyon gyatrára sikeredett CGI-farkas csak hab a tortára.
A bevezetőben erotikát említettem. Kétségtelen, hogy Piroska meséjében, az ártatlanságot jelképező piros köpenykében a veszélyes területre tévedő leány és a gonosz farkas története mindenestül erotikus olvasatokra ad lehetőséget. És, bizony Hardwicke legnagyobb bűne, hogy mindezen alapanyagból mindössze egy teljesen erotikamentes, unottan eltátogott tinifilmre futotta neki, melynél egy hullában több szenvedély és életerő lakozik.
A lány és a farkas (Red Riding Hood)
színes, szinkronizált, amerikai-kanadai fantasy, 100 perc, 2011
rendező: Catherine Hardwicke
író: David Leslie Johnson
operatőr: Mandy Walker
producer: Leonardo DiCaprio, Jennifer Davisson Killoran, Alex Mace, Julie Yorn
vágó: Nancy Richardson, Julia Wong
zene: Alex Heffes, Brian Reitzell
szereplő(k):
Amanda Seyfried (Valerie)
Gary Oldman (Solomon atya)
Billy Burke (Cesaire)
Shiloh Fernandez (Peter)
Max Irons (Henry Lazar)
Virginia Madsen (Suzanne)
Lukas Haas (Auguste atya)
Julie Christie (nagymama)
