Kritika

Katonák karácsonya – Fegyverszünet karácsonyra

Mednyánszky László az I. világháború harctéri rajzolójaként bejárta Szerbiát, Galíciát és Dél-Tirolt, az eseményekrõl rajzolt skicceiben felhasználta a mindennapi, “civil” életbõl ellesett mozdulatokat, így a katonák ugyanazzal a mozdulattal karolják fel sebesült társuk, ahogy a részeg kórhelyek támogatják egymást. A civil és a harctéri mindennapok közötti elidegeníthetetlen kapcsolatnak ez a brutális igazsága köszön vissza Christian Carion nyugati harctérrõl szóló filmjében is.Cheap Uggs Online

Amíg persze nem állunk puskával a kezünkben a parancsra várva, hogy a szuronyt csatoljuk a fegyverünkhöz, amíg nem állunk a lövészárokban két bogár nászát kukkolva, hogy halogassuk a parancs kiadását, addig elképzelésünk sem lehet arról, hogy milyenek a lövészárok mindennapjai. Nem tudhatjuk, hogy a filmekben megjelenített helyzeteket hitelesen mesélik-e el a rendezõk.
Christian Carion filmje a Merry Christmas azonban, mint minden remekmû, képes arra, hogy egy koherens világot építsen, vagyis arra, hogy a hitelesség látszatát keltse. S ez az érzés a nézõt a film elsõ kockájától az utolsóig fogva tartja. Egy percig sem kételkedünk abban, hogy mindez így történt. Hogy a német közlegények arca egészen pontosan így rezdült, amikor minden reggel az ellenséges francia vekker ébresztette õket. Cheap Uggs Boots
A film szereplõi – a skót, francia és német katonák, a német énekesnõ, a francia házaspár – háromféle idõközegben élnek. Az egyik idõközeg a hátországban élõk mindennapja, a másik a fronton harcolók mindennapja, a harmadik, egy ünnepi idõ, ami összeköti a másik kettõt. Ez az ünnepi idõ, a Szenteste, ami kiszakítja az egymással szembenállókat a front szigorú törvényei közül.
Hiszen a harctéren egy egészen szélsõséges élethelyzetben kell a katonáknak rekonstruálni a korábbi életüket. Összeegyeztetni a személyes erkölcsüket a parancsokkal, s amikor elérkezik a karácsony, a szembenálló felek döntéshelyzetbe kerülnek, s ebbõl a szuverén döntésbõl születik az isteni csoda.  A harctér – ami a mindennapi idõközeg szélsõséges színhelye – egyik pillanatról a másikra ünnepi térré változik. Ünnepi és játéktérré. A fegyverek helyett elõtérbe kerül a labda, s az egymást továbbra is bizalmatlanul méricskélõ katonák átjátszák magukat egy élhetõbb világbaCheap Uggs.

Ez az élhetõbb világ, az ünnepi idõ, amirõl a film lényegében szól, ez, amit a hadurak kicsinyes látószögébõl, a térképasztalok mögül képtelenség érzékelni. A profán pokol megszentelõdik. Vigyázni kell ezzel a kifejezéssel, hiszen a szent olyan jelzõ, amely egészen hosszú asszociációs láncot indít el, de talán az egyetlen, amelynek segítségével, mindennek ellenére, a legegyszerûbben beszélhetünk Carion filmjérõl.

De Carion filmje nem csak emiatt zseniális. A film feszes szerkezetét – amelyet a civil világ és a harctér ellentéte gerjeszt – még jobban szétfeszíti a skót közlegény alakja, akinek a fivérét a németek megölték a csata során. Az õ ideje már teljesen különbözik a többiek idejétõl, de õ sem kívülálló, hiszen õ a tragédia
mozgatórugója. Az õ szerepe az, hogy áthelyezze a film már-már súlytalan, nem evilági hangulatát a valós idõbe.

Szentpály Miklós

Szentpály Miklós a Filmtekercs egyik alapító tagja. Magyartanárként és újságíróként végzett a PPKE bölcsészkarán, doktori címet szerzett. Több folyóiratnak ír irodalomkritikákat, magyar mint idegen nyelvet tanít. Specializációja a filmtörténet, a filmnyelv lehetőségei, a szépirodalmi adaptációk, a sci fik, képregényfilmek és szerzői filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com