Végre megérkezett a mozikba a rajongók által annyira várt Twilight Saga második része. Van itt felhajtás, haccacáré, hepaj és akciók tömkelege. Nem is baj, jól van ez így, én elégedetten távoztam a vászon elől, bár tény ami tény, voltak hiányosságok.
Visszatért a szenvedő szerelmespár, akik furcsa párosa mostmár nem is olyan nagy szám. Bella szülinapjával indul a történet, Cullenéknél ünnepelve főhősnőnk szokásos bénázásának köszönhetően elvágja az ujját. Emiatt kis híján megtörtént a baj, mire az állandóan őrlődő Edward úgy dönt, elhagyja Bellát és nem sodorja többé veszélybe. Bella azonban rosszabbul viseli ezt mint az várható volna, ám lelkes hódolója, Jacob segít a bajon, még több mágiát hozva a lány életébe.
Belátom, a sztori némileg letargikus, de hála az égnek a végére tervezett akció most sem marad el. Megjelennek a vérfarkasok is, akiket sokkal szebben és élethűbben jelenítettek meg, mint azt a Harry Potterben láttuk annó. Örülhetnek ennek a hölgyek, ugyanis az ifjú indiánok tökéletes hasizmáról igen sokszor látunk közeli képeket.
A karakterek továbbra is szerethetők, a színészek lassan felnőnek. Kristen Stewart vonásai egyre nőiesebbek, színészi játékának izgalma és vagánysága most se hiányzott. Robert Pattinson még mindig jól alakítja a merev, kőszerű vámpírt, a hűvös sármosság erős oldalának bizonyul. Az előző részben még szinte gyerek Taylor Lautnert először kissé nevetséges hosszú hajjal látjuk, de amint levágja és félmeztelenül tűnik fel a vásznon, bizony leeshet az állunk, hogy milyen férfiassá vált.
Tetszett, hogy amennyire lehetett, az új rendező, Chris Weitz hűen adta vissza a könyvben olvasott jeleneteket. Sajnos azonban egy bizonyos rohanó érzés is végigkíséri a filmet, mintha csak sorjában átloholnánk a fontosabb részeken. Nekem személy szerint az egyedül maradás drámája élettelennek tűnik, amit egyszerű dolgokkal (mint például Bella maga köré fonódó keze, ami csak egyszer egy fél másodperc erejéig volt látható) sokkal hitelesebbé lehetne varázsolni. A végjáték szinte lapos, olyan, mintha nem lett volna idő a kidolgozására, csak átsiklottunk rajta.
Összességében azért nem húznám le a filmet, a rajongóknak így is nagy öröm a megjelenése, remélhetőleg a következő részekben a könyvek terjedelmének növekedésével sem hanyagolják el a fontos részeket.
