Magazin

Tízből tíz – Ezek is képregényből?

Mostanában boldog-boldogtalan képregényfilmes toplistát készít, vagy valaki más listáján vitatkozik. Nekünk valami sokkal érdekesebb jutott eszünkbe: meglepünk titeket egy alternatív toplistával! Olyan filmeket válogattunk, amelyek közismertek, de legtöbben mégsem tudják vagy gondolnák róluk, hogy képregény alapján készültek.

Bár a nyár utolsó hónapja még hátravan, már most nagy bizonyossággal kijelenthetjük, hogy ez a blockbuster-szezon is a képregényfilmes őrület jegyében telt. A Marvel legjelesebb szuperhősei összeálltak egy közös világmegmentés erejéig, Peter Parker újra megtanulta, hogy a hatalom felelősséggel jár, és a sötét lovag története is lezárult. Levezetésként pedig még Dredd bíró is rendet fog tenni szeptemberben. Mennyiségileg talán lemarad az idei év a tavalyi dömpinghez képest, de ez még közel sem a trend végét jelzi: a Vasember, a Thor és a Red folytatásai, az Ant-Man, Rozsomák japán kalandja és a Superman-reboot még mind jövőre jönnek. (És akkor a következő évekről már ne is beszéljünk.) A műfaj felkapottsága ellenére mégis számos olyan film létezik, melyről nem is gyanítjuk, hogy képregény alapján készültek.

Hogy ezt a tudást csak az elvetemültebb comic geekek őrzik titokban, annak számos oka van. A legevidensebb talán az, hogy ezen filmek még a nagy képregényfilmes áttörés (Bryan Singer 2000-es X-Menjét és Sam Raimi 2002-es Pókemberét szokás itt felemlegetni) előtt, illetve nagyjából ezzel egy időben készültek. Vagy még egyszerűbben fogalmazva az előtt, hogy divat lett volna képregényfilmet csinálni. Donner-féle Superman ide, Tim Burton-féle Batman oda, a képregényfilm akkoriban még nem volt egy olyan önálló fogalom, sőt üzletág, amivé az utóbbi években tették. Ebből kifolyólag a marketing sem tartotta annyira fontosnak, hogy a film képregény-adaptáció voltát az emberek fejébe sulykolja. A meglepetésben bizonyára az is szerepet játszik a listán lévő filmek felénél, hogy főszereplőik nem különleges erőkkel rendelkező szuperhősök, hanem olyan emberek, akiknek a történeteit éppenséggel a képregény médiumában írták meg. De még ha szuperhősök is, akkor sem a legismertebb figurái a képregények világának. Illetve néhány filmnél még az is közrejátszik, hogy a személyes rendezői-szerzői vízió önmagában annyira erős, hogy elhomályosítja az adaptáció alapanyagát.

Következzenek a szerkesztőség kedvencei:

10. Túl a sövényen (2006)

Listánk legvégére került a top 10 egyetlen animációs filmje, bár elkészítési technikáját tekintve a számítógépes animáció áll legközelebb a képregény rajzaihoz. Az alkotókat egyik esetben sem kötik a fizika, a ráció, vagy az evolúció szigorú szabályai és teljes mértékben elengedhetik a fantáziájukat. Pontosan ez történt a Túl a sövényen esetében is. A Dreamworks stúdió filmje a szituációs komédia, ezen belül is a csúcsra járatott üldözések és menekülések mesés tárháza. Stikli, a mosómedve ugyanis rengeteg kalandba és rázós helyzetbe belerángatja a téli álmából felébredő Verne teknőst és kis családját, hogy kifosszák az újonnan épült kertváros lakóit az élelmiszerkészletükből. Az alapanyagot Michael Fry és T. Lewis azonos című, 1995-ben megjelent comic stripje szolgáltatta a Tim Johnson és Karey Kirkpatrick rendezőpárosnak. A filmesek beleszőtték a képsorok eredeti intencióját, a kisvárosi élet és a fogyasztói társadalom finom kritikáját is mozgóképes adaptációjukba, de a Túl a sövényen elsősorban mégis valami más: egy kacagtató gyerekfilm, annak minden szépségével és hibájával. (Horváth Balázs)

9. Ghost World (2001)

A Ghost World a legnagyobb kakukktojás az álruhás igazságosztók uralta képregényfilmek világában: sehol egy szuperképesség, sehol egy múltbéli titok, mindösszesen két érettségi után álló tinilány, akik a felnőtté válás rögös útját járják. A Thora Birch és Scarlett Johansson alakította lányok történetét feldolgozó film Oscar-díjra is jelölt forgatókönyvét a képregényt is jegyző Daniel Clowes írta a filmet rendező Terry Zwigoffal közösen; sokan máig ezt tartják a legjobb képregényadaptációnak. Kétségkívül jól sikerült feldolgozás, mely keserédes hangulata, megragadó beállításai, fura, mégis szerethető karakterei, és remek soundtrackje miatt biztosan érdemes a figyelmünkre. (Molnár Kata Orsolya)

8. Dennis, a komisz (1993)

Bizony, a komisz Dennis is képregényhősként kezdte pályáját. Hank Ketcham 1951-ben mutatta be a rosszcsont fiú kalandjait, először comic stripként, majd nagy népszerűségének köszönhetően Dennis saját képregényfüzetet is kapott. Mozgóképes adaptációk is szép számmal készültek róla már az ötvenes évektől fogva, mozi- és tévéfilmes, élőszereplős és animációs formában egyaránt, de a leghíresebb minden bizonnyal a Mason Gamble és Walter Matthau főszereplésével készült 1993-as változat. A forgatókönyv megírására nem is tudtak volna alkalmasabb embert találni, mint a gyerekek és tinédzserek sajátos világának legnagyobb ismerőjét, John Hughes-t, aki találó megfigyeléseivel és remek párbeszédeivel ezúttal is megnevettet minket. A karikaturisztikusan eltúlzott alakítások mind rendben vannak és tökéletesen megfelelnek a képregények over the top-szellemiségének, valamint a nosztalgiafaktor is a film értékét növeli. Jerry Goldsmith hibátlanul működő kísérőzenéje pedig már csak hab a tortán, ami valóban hasznosan egészíti ki a néma képregényt. (Horváth Balázs)

7. Men in Black – Sötét zsaruk (1997-2002-2012)

Az immár trilógiává terebélyesedett Sötét zsaruk sorozat is a képregényfilmek táborát erősíti. A Lowell Cunningham írta és a Sandy Carruthers rajzolta képregény 1990 óta gyűjti a rajongókat. A történet középpontjában egy a földönkívüliek tevékenységét figyelő ügynökség tevékenysége áll – de míg a füzetekben ennek tálalása sokszor komor és erőszakos, a filmek sokkal könnyedebb, humorosabb hangvételűek. Talán pont ez a rendkívül népszerű humor az, amiért a Men in Black nemcsak három részt, de egy négy éven keresztül futó animációs sorozatot is meg tudott élni. (Molnár Kata Orsolya)

6. A kárhozat útja (2002)

A Magányos farkas és farkaskölyök címre hallgató japán manga ihlette a Samurai Jack egyik epizódja mellett Max Allan Collins írót is a noir hangulatú, fekete-fehér panelekből építkező 1998-as képregényének, A kárhozat útjának megírására. Könyve az eredeti szamurájsztorit gengszterkörnyezetbe helyezte, ám a cselekmény fő mozgatórugóját adó bosszúhadjáratot megtartotta. Négy évre rá az Amerikai szépséggel sikert sikerre halmozó Sam Mendes építhette fel gengszterfilmes elemeket felvonultató road movie-ját, mely tematikailag a Bonnie és Clyde-ból, illetve a Thelma és Louise-ból is sokat merít. A szesztilalom és a dobtáras thompsonok idején játszódó utazás során apa és fia Buickját egy (a képregényben nem szereplő) pszichopata gyilkos, kirabolt bankok és szitává lőtt holttestek kísérik, ahol egy jó úti filmtől elvárható módon karaktereink is gyökeres változásokon mennek keresztül. Virtuóz fényképezés és fantasztikus színészgárda eleveníti meg Collins világát, de a filmből hiányoznak az igazán karizmatikus rendezői megoldások, így A kárhozat útja is inkább csak egy színvonalas adaptáció benyomását kelti, mintsem egy örökérvényű klasszikusét. (Rókus Ákos)

5. A holló (1994)

A holló jóval több annál, mint a főszereplőjét, Brandon Lee-t a forgatáson ért halálos baleset miatt érdeklődésre számot tartó alkotás. Alex Proyas filmje egy olyan visszataszítóan lepusztult nagyvárosban játszódik, ahol az év 364 napján egyszerűen csak undorító az élet, de minden évben egy napra, az ördög éjszakájára a káosz még jobban felfokozódik és az egész város a pokolra száll. Pusztításra éhező bűnözők szállják meg az utcákat és tüzeket gyújtanak, ölnek, fosztogatnak. Eric Draven egy ilyen éjszakán támad fel sírjából, hogy bosszút állhasson vadállati kegyetlenséggel megerőszakolt és megölt menyasszonya haláláért. Maga sem érti, mit keres az élők között, csak a fájdalmat és a hiányt érzi, na meg a haraggal keveredő bosszúvágyat. Brandon Lee pedig fantasztikusan interpretálja a szerepet. A film James O’Barr képregényes körökben kultikus státusznak örvendő, de azon kívül kevéssé ismert The Crow című képregénysorozatából merít inspirációt. O’Barr egyébként a történet megírásával saját démonaival akart leszámolni, az írástól azt remélte, segít neki feldolgozni menyasszonya halálát, amit egy részeg sofőr okozott. Akárhogy is nézzük tehát, A holló története mindig a szenvedés és a tragédia körül forog. Az ausztrál rendező ugyan némileg visszafogta a képregény explicit erőszakosságát, de tagadhatatlanul remek atmoszférát teremtett a kínnal átitatott bosszúsztorihoz. Az égbe törő házak koszos őrtornyokként meredeznek a sötét éjszakában, az utcákat ellepte a mocsok és az emberi söpredék, az eső pedig csak szitál szüntelenül. A film vizuális stílusa olyan erős, hogy aki látta, biztos nem felejti el. Még arra is képes, hogy a kissé kapkodva összedobott harmadik felvonás dramaturgiai hiányosságait maszkolja. (Horváth Balázs)

4. A maszk (1994)

Ezt a filmet aligha kell bemutatni bárkinek is. A maszk az Ace Ventura után végleg bebetonozta Jim Carrey-t a legnagyobb hollywoodi sztárok közé, és tökéletes szemléltető példája annak, hogy miért is kapta Carrey a gumiarcú becenevet. A bármire képes, zöld maszkot viselő figurában aztán igazán kiélhette magát. Szinte percenként hangzanak el az azóta szállóigévé lett poénok, melyek a magyar szinkronban is zseniálisak. A sors akarta így? Így kellett történnie? Meg van írva a csillagokba ez az antant kordiál? A rengeteg burleszkes mutatványhoz és abszurd geghez azért szükség volt a kor legmodernebb számítógépes effektjeire is. 18 évvel később ezek már csak nosztalgikus mosolygást váltanak ki az idősebbekből, és értetlen fejcsóválást a fiatalabbakból, pedig a film Oscar-jelölése is bizonyítja, hogy mérföldkőnek számít a CGI-technika alkalmazásában. Ja és mellesleg Cameron Diaz ebben a filmben mutatkozott be a nagyközönségnek. Akkor még nem volt ennyire… na, de nem is ez a lényeg, hanem hogy a Maszk is képregényhős volt eredetileg, akármennyire is összeforrt Jim Carrey-vel a neve. Pontosabban antihős, a Mike Richardson, John Arcudi és Doug Mahnke alkotta Stanley Ipkiss ugyanis tomboló pszichopatává, kegyetlen őrültté változott az álarc felhelyezése után, és csak a filmverzió tette szeretetre méltó balfékké. Sőt, a képregényekben az álarc gyakran változó összes viselője így járt. Az egész listánkon A maszk az egyetlen, ami magyar nyelvű képregény-forgalmazásban is futott egy rövid ideig, igaz csak az Adventures of the Mask című, szintén finomított spin-off széria magyar fordításaként. Aki viszont kíváncsi rá, hogy milyen az eredeti, brutális Maszk, keresse meg egy antikvárium vagy képregénybolt mélyén a Lobo – Maszk címet viselő kiadvány két füzetét. Garantálom, hogy ennyi ökörséget és véres hentelést röpke 100 oldalon még nem látott. (Horváth Balázs)

3. Addams Family (1991-1993)

A film Charles Addams karikaturista The New Yorkerben megjelent egykockás rajzai alapján készült. Több feldolgozás is készült a morbid, kifordított família életéről: filmek, rajzfilm- és tévésorozatok, videojátékok és egy musical is, a ma embere viszont minden bizonnyal a Barry Sonnenfeld-féle vígjátékból ismeri őket. A család körüli kultusz tagadhatatlan, a rendező pedig még ezt is meg tudta toldani egy sajátos hangulattal, amely aztán a folytatásban is ugyanúgy tetten érhető. A sztori nem éppen pofonegyszerű, viszont azt hiszem, nyugodtan mondhatjuk, hogy nem fontos. Az eltűntnek hitt, emlékezetét elvesztő Fester nagybácsi visszatér a központi helyszínként szolgáló hatalmas kúriába, viszont van egy bökkenő: Fester nem tudja, hogy ki ő valójában, így álruhás felbérelt tolvajként igyekszik megkaparintani a család „rettegve” őrzött kincsét.

Vajon milyen film lehet az, ahol a történet háttérbe szorul? Legalábbis meg vagyok győződve róla, hogy a nézők hosszú évek múlva nem erre fognak emlékezni. A karakterek megnyilvánulásai, az eltúlzott helyzetkomikum és a gyermeki, mégis a lehető legtöbb célcsoportot megcélzó laza hangulat miatt lehet a nézők szívének kedves filmje. Egyúttal a toplista 3. helyezettje is. (Szűcs Tamás)

2. Erőszakos múlt (2005)

David Cronenberg Erőszakos múlt című filmjéről kevesen tudják, hogy Oscar-díjra is jelölt forgatókönyve John Wagner és Vince Locke azonos című füzetén alapszik. A történet szerint Tom (Viggo Mortensen) éttermét egy nap rablótámadás éri. Az egyébként a kispolgárok látszólag unalmas életét élő férfi, a közösség és a média legnagyobb örömére, nemcsak lefegyverzi, de meg is öli a támadókat. Hamarosan a városban különös alakok bukkannak fel, hogy emlékeztessék Tomot erőszakos múltjára. Az adaptáció sok ponton eltér az eredeti műtől, Cronenberg ugyanis sokkal inkább a főhős és családja viszonyára akarta helyezni a hangsúlyt. A változtatások nem tettek rosszat a filmnek, mely ennek köszönhetően messze többé tudott válni egyszerű leszámolós akciófilmnél. (Molnár Kata Orsolya)

1. Oldboy (2003)

Tarantino azt mondta: odaadná érte valamennyi művét. Park Chan-wook dél-koreai rendező Garon Tsuchiya és Nobuaki Minegishi mangája alapján forgatott filmjéért megőrült a kritika, a fesztiválok, a közönség egyaránt – tizenhét jelentősebb díja, köztük a Cannes-i Filmfesztivál zsűrijének nagydíja, valamint előkelő helye az IMDb kétszázötvenes toplistáján csak hab a tortán. A rendező Bosszú-trilógiájának középső része Nobuaki Minegishi és Garon Tsuchiya mangáján alapul.

Az Oldboy kemény és kíméletlen bosszúfilm. Szuggesztív erejű, véres, brutális, valóságos lidércnyomás. Remekmű, és amint az a remekművek szokása, rátelepszik a néző gondolataira és érzéseire. Nincs benne abszolút, se igazság, se könyörület: az Oldboy embertelen és fantasztikus, messze túl az átlagfilmek egyszerű világán. Aki tudni akarja, meddig juthat el az emberi bosszúvágy, nézze csak meg. És magára vessen utána. (Havasmezői Gergely)

Mi ezeket a filmeket találtuk a legjobbnak, de a lista még bőven folytatható lenne színvonalas és kevésbé színvonalas alkotásokkal. Csak egy gyors ízelítőt a végére, hogy mi minden készült még képregényből: Constantine, Rocketeer, A pokolból, A szövetség, A sötétség 30 napja, Vakító fehérség, Hasonmás, Tamara Drew, Adéle és a múmiák rejtélye, Időzsaru, Barb Wire – A bosszúálló angyal, Barbarella, Flash Gordon.

Horváth Balázs

Még nem írt bemutatkozást, de hamarosan fog, megígérjük.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com