Magazin

Anilogue 2014: Selfie a selkie-ről – A tenger dala

Tomm Moore 2010-ben a Kells titkával nemcsak az Oscar jelölő bizottságot, de az Anilogue közönségét is elkápráztatta. A rendező idei visszatérése visszavezet minket is az Ír-sziget csodákkal teli világába. A tenger dala újabb gyöngyszem, melyet vétek lenne kihagyni.

A történet egy testvérpárról szól: Ben (David Rawle) dühös kiskamasz, aki nem tudja megbocsátani kishúgának, Saoirse-nek, hogy születésekor elvesztette édesanyját. Saoirse néma kislány, aki kétségbeesetten vágyja bátyja és megkeseredett édesapja figyelmét. Egy nap a házban való kutakodás során különös köpenyre bukkan, aminek a segítségével fókatündérré, selkie-vé válik. Ahhoz, hogy a család édesanyjához hasonlóan ne veszítse el őt is, össze kell fogniuk.

A tenger dala olyan mese, ami minden korosztálynak remek szórakozást biztosít. Meseszép rajzaival, bűbájos figuráival már a legkisebbeket is megragadhatja, komplex, több szinten is értelmezhető történetével azonban a felnőtteknek is tartalmas élményt nyújt. Moore az ír legendárium misztikumát szövi a családi dráma szálai közé, de nagyon okosan csinálja. Mind a képekkel, mind a szinkronhangok megválasztásával összemossa az apa (Brendan Gleeson) és a nagyanya (Fionnula Flanagan) alakját a mítoszok hőseivel, és így a történet minden varázslatával érthető szó szerint, de a Pí életéhez hasonlóan felfogható egyfajta allegóriaként is.

A zene  különösen fontos szerepet játszik a történetben, ahhoz ugyanis hogy megváltsa a kővé dermedt szellemeket, Saoirse-nek el kell énekelnie a tenger dalát. Nem véletlen hát, hogy Saoirse dalos kedvű anyjának szerepére azt a Lisa Hannigant kérte fel a rendező, akkor 2009-ben Sea Sew című albumával elnyerte a legjobb debütáló lemezért járó Hot Press Reader’s Poll díjat. A film másik kulcsa az üzenetben rejlik. Az egész film az összefogásról, az önzetlenségről, az egymásra utaltságról beszél, és úgy tud rendkívül megható lenni, hogy egyetlen másodpercre sem válik giccsessé.

Szép képek, gazdag gondolatvilág, fülbemászó dallamok és megható finálé – A tenger dala a Kells titka méltó utódja.

Molnár Kata Orsolya

Molnár Kata Orsolya a Filmtekercs.hu egyik alapítója, 2020 augusztusáig főszerkesztője. Geográfusként és filmtörténetre specializálódott bölcsészként végzett, PR-, branding- és marketingtanácsadóként dolgozik. Specializációja a képregényfilm, a sci-fi és a távol-keleti filmek.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com