Interjú Magazin

Anilogue 2014: „Mozit csináltunk egy moziban” – interjú Alessandro Rakkal

Larte-della-felicita1

Alessandro_RakA boldogság művészete audiovizuális összefoglalása a The Art of Happiness elnevezésű rendezvény kilenc évének. A fesztiválon művészek, politikusok és filozófusok vitatják meg a résztvevőkkel az emberi lét nagy kérdéseit. Az alkotók először dokumentumfilmben gondolkodtak, de arra jutottak, hogy az túl unalmas lenne. Végül egy fiktív történet keretein belül, egy animációs filmben mesélnek tapasztalataikról. A rendezővel, Alessandro Rakkal beszélgettünk.

 

A boldogság művészete az emberi élet alapvető, nagy kérdéseit boncolgató, rendkívűl összetett animációs film. Mi volt az a konkrét pont, amikor elhatároztad, hogy elkészíted ezt a filmet?

Nem az én fejemből pattant ki az ötlet. A film producere, Lucio Allocca az egyik főszervezője a The Art of Happiness elnevezésű rendezvénynek, ahol művészek, politikusok és filozófusok vitatják meg a résztvevőkkel ezeket nagy a kérdéseket. Kilenc éve kerül megrendezésre a fesztivál Nápolyban, és úgy gondolták, hogy jó lenne, hogyha készülne egy audiovizuális összefoglalása az ott elhangzottak. Lucio pedig engem keresett meg az elképzeléssel.

Az írás utazás, és mind a ketten tettünk bele magunkból is ebbe az anyagba.

 

Tehát azzal kerestek meg, hogy készítsd el az audiovizuális összefoglalását ennek a rendezvénynek. Hogy lett ebből animációs film? Eleve annak terveztétek?

Először dokumentumfilmben gondolkodtunk, de az túl unalmas lett volna, úgyhogy végül egy egész estés animációs filmet készítettünk. Nem volt hozzá kerettörténetünk, ezért elkezdtünk írni egy forgatókönyvet.

Részt vettél korábban a The Art of Happiness fesztiválon?

Nem vettem részt. Ezért is volt fontos számomra, hogy a forgatókönyvet Lucioval együtt írjuk.

Hanganyagok, felvételek alapján dolgoztatok. Mennyire lett így személyes a történet?

Ez egy teljes egészében kitalált történet. Kitaláltuk a karaktereket, a köztük lévő kapcsolatokat, azt, hogy mi történik velük. A saját tapasztalatok nyilván adtak inspirációt az íráshoz. Vannak motívumok, melyek Lucio életéhez állnak közel, vannak, amelyek az enyémhez. A filmben szereplő két testvér kapcsolata pedig tulajdonképpen leképezi Lucio és az én kapcsolatomat a film készítése közben. A közös munka során ismertük meg egymást. Korábban nem találkoztunk. Egyébként mind a kettőnknek van bátyja. Ennek is volt jelentősége, hiszen a testvéri kapcsolat kiemelt fontosságú a filmben. Az írás utazás, és mind a ketten tettünk bele magunkból is ebbe az anyagba.

Larte-della-felicita1
Mi okozta a legnagyobb nehézséget a forgatás során?

Minden. Nagyon kevés pénzből és sok szívességből dolgoztunk. Sok zenész ajánlotta fel nekünk egy-egy művét a filmhez. Korábban több klipet is forgattam, rengeteg zenészt ismerek. Volt olyan, hogy egy konkrét számot kértünk valakitől, volt, akit megkértünk, hogy írjon nekünk egyet. Sok más anyagot is kaptunk. A város közepén dolgoztunk egy mozi egyik termében, akik jöttek segíteni, ingyen látogathatták a vetítéseket. Lépésről lépésre haladtunk a filmmel. Az embereket érdekelte, hogy mit csinálunk, gyakran jöttek érdeklődni. Mozit csináltunk egy moziban – ez piszkálta a fantáziájukat.

Mennyi idő alatt jutottatok el az ötlettől az első vetítésig?

Az írást nem számolom bele, mert akkor mindenki sok minden mást is csinált. A többi nagyjából tizennyolc hónap volt. Két gyerek megszülethet ennyi idő alatt. Két gyerek és egy film között lehet választani (nevet). Úgy gondolom azonban, hogy mindenki nagyon élvezte a közös munkát.

Hogy ünnepeltétek meg, amikor elkészült?

Ezen a filmen dolgozni volt maga az ünnep. Amikor elkészült, szomorúak voltunk, hiszen ez egyben a közös munka végét is jelentette.

Két gyerek megszülethet ennyi idő alatt. Két gyerek és egy film között lehet választani.

 

Több díjat is nyert a film és számos fesztivál programjába került be. Magyarországon az Anilogue-on láthatta a közönség. Számítottatok rá, hogy ennyire pozitív lesz a fogadtatás?

Nem gondoltunk bele, hogy mi fog történni miután elkészül. Nem igazán érdekeltek minket a díjak sem. Természetesen örülünk nekik, és annak is, hogy a film bejárta a világot, de a legfontosabb tényleg a közös munka volt. Annyiban persze mindez lényeges, hogy a fogadtatás kapukat nyitott meg a projektben dolgozók számára. A másik dolog, ami nagyon sokat jelent mindannyiunknak a filmmel kapcsolatban, a közönség reakciója volt. Nagyon megtisztelő volt, ahogy fogadták ezt a filmet.

Többször kiemelted, hogy mennyire jó volt a stábbal együtt dolgozni. Terveztek újabb közös projektet?

Próbálunk. Gondolkodunk olyan projekten is, amiben mondjuk én nem rendezőként, hanem művészeti vezetőként vennék részt. Felmerült, hogy készítsünk egy dokumentumfilmet, de például a Hamupipőke egy posztmodern feldolgozásán is gondolkodunk.

Ezen felül vannak más filmek is, amiken dolgozol. Van amelyik különösen magával ragad?

Mindegyik. Igen, az előbbieken túl két-három másik projektben is részt veszek. Például most dolgozok egy gyerekeknek szóló animációs filmen is, aminek a főszereplője egy csontváz és a holtak világában játszódik. Rengeteg projektem van.

Először jársz Magyarországon?

Igen. Tegnap este érkeztem. Az első benyomásaim nagyon kellemesek, habár nem sok mindent láttam még Budapestből. Elmentem sétálni a városban, de nincs minden rendben a lábammal, így nem tudtam még nagy távokat bejárni.

Mlinárik Mariann

Mlinárik Mariann az ELTE-n szerzett MA diplomát filmelmélet és filmtörténet, illetve történelem szakokon. Érdekli a streaming platformok világa. Szívesen készít interjúkat. Szabadidejében fotózik, néhány képe az oldalon is látható.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com