Magazin

MittelCinemaFest 2013: Főhajtás – De furcsa, hogy a nevem Federico

de furcsa, hogy a nevem federico

de furcsa, hogy a nevem federicoA 2013-as Mittelcinemafest egy tisztelgésnek szánt filmje, a De furcsa, hogy a nevem Federico, kettős érzéseket hagyott maga után. Az érdeklődés nagy volt, a felkonferálás roppant kedves és tiszteletteljes, csak éppen maga a film – a Felliniről szóló féldokumentum-féljátékfilm – nem volt az igazi.

Federico Fellini egy korszak az olasz filmtörténetben, egy olyan rendezőóriás, kinek a neve melléknévként is használatos. Idén halálának huszadik évfordulóját éljük, s ezen alkalomból készült el Ettore Scola filmje, aki barátja, kortársa volt a rendezőnek. Ám a filmet nézve az volt az érzésem, hogy egy idős rendező készített egy filmet egy nagy rendezőről. Így aztán inkább a Fellini filmeket ajánlanám megnézésre, mert Scola filmjéből nem érződik a melléknevesített rendező zsenialitása.

A film címe is egy idézet: Frederico Garcia Lorca Másképpen című versének utolsó sora (magyarul András László fordításában). Aztán a megjelenő narrátor is egyértelműen idézet, ez már Fellinitől. De nem csak motívumokból épül a Felliniről szóló film, tulajdonképpen az ifjú Fellini Rómába érkezését és a karikatúra rajzolói korszakát követhetjük nyomon. Azt a korszakot, ami később a nagy találkozás színtere lesz, vagyis ahol Ettore Scola és Federico Fellini megismerkednek.

A filmben később megjelennek más fontos személyek is, mint Marcello Mastroianni, Gulietta Masina – Federico filmjeinek szereplői. Ezek főleg bevágott archív felvételek. Fellini filmjeiből csak a legvégén kapunk ízelítőt, amikor Scola a halálát és a hosszas, stúdióban való felravatalozását mutatja be. Ekkor zúdul ránk egy remek Fellini-montázs, mely felidézi az összes jelentős filmjét, s mindazok számára, akik látták ezeket,  a főhajtás szívmelengető érzést hoz.

de furcsa, hogy a nevem federico

Tulajdonképpen dokumentum és játékfilm is akart lenni a De furcsa, hogy a nevem Federico, de nem lett egyik sem. Nem rajzolódott ki az életmű, mely ha más nem, iskola tananyagként használható lehetne, játékfilmként meg oly szétszabdalt, ráadásul elnagyolt színészi játékkal, kidolgozatlan történeti ívvel, hogy – bár valószínűleg nem ez volt a szándék, csak automatikus az összehasonlítás – nem éri utol Fellinit.

Keller Mirella

Keller Mirella az ELTE Filmelmélet és filmtörténet, illetve Magyar nyelv és irodalom szakán végzett. Jelenleg a Nyelvtudományi Doktori Iskola PhD-hallgatója. 2008 óta publikál filmes cikkeket, 2010 óta a Filmtekercs.hu szerzője.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!