Magazin

A Hollywoodon kívüli élet – Az Európa-rejtély

europa-report-cockpit-1A found footage filmek jó táptalajt biztosítanak mind a horror, mind a sci-fi műfajához. Az Európa-rejtély, az ecuadori rendező, Sebastián Cordero 2013-as alkotása is ezt a két műfajt használja fel, és az egészben ezt a stílust alkalmazza.

Egy found footage filmben a felvételeket úgy tálalják, mintha azokat a – feltehetőleg azóta meghalt –  szereplők hagyták volna hátra/vesztették volna el, így ezeknek az alkotásoknak az elengedhetetlen tulajdonsága az „életszagúság”, a valósághűségre való törekvés, a dokumentarista stílus (a leghíresebb ilyen talán az Ideglelés volt). Az Európa-rejtélynek is ez a legfőbb jellemzője. 2061-ben egy űrhajó azért indul útnak, mert egy csapat kutató azt feltételezi, hogy az Európán (a Jupiter egyik holdján) élet található. A legénység elveszíti a kapcsolatát a földi irányító központtal, mégis folytatja küldetését. Már az első pár percben megtudjuk, hogy a projekt nem úgy sikerült, ahogyan azt eredetileg tervezték, az „archív” felvételek egy felfedező haláláról tanúskodnak, de ennél többet sokáig nem tudunk meg a siker, illetve sikertelenség okairól.

Az Európa-rejtély nem csupán a fedélzeti kamerák által rögzített felvételekből építkezik, a Földön maradt tudósokkal készített interjúkat is beleolvasztja a szerkezetbe, aminek köszönhetően egy valós dokumentumfilm érzetét kelti. A földi és űrbéli jelenetek úgy reflektálnak egymásra, hogy a néző csak nagyon apró morzsákat kap a történéseket illetően, nagyjából a film feléig csak egy enyhe vázlat épül ki a fejünkben, ami folyamatos spekulációra késztet bennünket. Erre erősít még rá a nonlineáris szerkezet is: folyamatosan ugrálunk az időben, így a legelején tudomásunkra hozott haláleset mikéntje hosszasan rejtély marad a számunkra.

Europa-Report-HeadlineA történet nagyrészt sci-finek mondható, bár a tudományos-fantasztikum inkább csak egy keret a lélektani folyamatok ábrázolásához. A hivatalos verzió szerint pedig horror is, ami ugyan nem teljes hazugság, de olyan minimális mennyiségű horror-elem található benne, hogy az már szinte említésre sem méltó. Az Európa-rejtély azoknak fog igazán tetszeni, akik nem a szokványos horrorokat és nem a szokványos sci-fiket szeretik, de nekik nagyon.

És ha már Európa-rejtély (az eredeti cím Europa Report, azaz „Európa-jelentés”): ez a film mintha egy olyan tanulmány akarna lenni, ami bemutatja, hogyan készülnek európai módra a filmek, vagy legalábbis, nem a hollywoodi úton. Nem túl erőltetett talán az az áthallás, hogy az Európán található élet felkutatása egyben az off-hollywoodi filmgyártás felderítése. Ezt bizonyítja mind a kamerahasználat, a történetvezetés és a (többek között) európai színészek használata is. Anamaria Marinca (4 hónap, 3 hét, 2 nap) Romániát, Michael Nyqvist (A tetovált lány) Svédországot, Sharlto Copley (District 9) Dél-Afrikát, Karolina Wydra (Őrült, dilis szerelem) pedig Lengyelországot képviseli.

Az Európa-rejtély tehát semmilyen módon nem tekinthető hétköznapinak, vagy megszokottnak, pláne nem az amerikai néző számára. Feltehetőleg ennek köszönhető az is, hogy az USA-ban nem talált túl nagy rajongótáborra. De egy európai néző sokkal jobban fogja értékelni.

Nardai Dorina

Nardai Dorina a ZSKF szabad bölcsészet, majd az ELTE BTK filmtudomány szakán diplomázott. 2011 óta a Filmtekercs szerkesztőségének tagja. Specializációja a gender témák, a dráma, a krimi, a thriller, valamint a spanyol, francia, német és távol-keleti film.

Feliratkozás
Visszajelzés
guest
0 hozzászólás
Inline Feedbacks
Mutasd az összes megjegyzést!
WP Twitter Auto Publish Powered By : XYZScripts.com