A naiv Viridiana és A vágy titokzatos tárgyának ál-naiv Conchitája között képez átmenetet a gyanútlan Tristana, akit nagybátyja pártfogása alá vesz, majd az apaszerep ürügyén egyre inkább magához láncolna. A film az említett két alkotásnál jóval finomabban, ám a megszokott buñueli iróniával meséli el egy fiatal lány fejlődéstörténetét Catherine Deneuve, Fernando Rey és Franco Nero hármasával.
A film
1970-es film a szerző élete végén készült trilógiáját (A burzsoázia diszkrét bája (1972), A szabadság fantomja (1974), A vágy titokzatos tárgya (1977)) előlegezi, azoknál – és az életmű több korábbi művénél is – jóval visszafogottabb, realisztikusabb, de a mester visszatérő témáival foglalkozik, hasonló gondolatokat, szokásokat, gyengeségeket figurázva ki.
A Tristana egy, a századfordulókor élt spanyol író, Benito Pérez Galdós azonos című regényének adaptációja, melyben a fiatalon árvaságra jutó lányt nagybátyja, Don Lopez veszi pártfogása alá. A hősnő neve is sejteti a „triste”, azaz „szomorú” tővel a címszereplő sorsát. Don Lopez hamarosan férjként is szeretne rendelkezni a lány felett az „ennek megfelelő” szabályok előírásával, tehát, hogy mit szabad csinálnia és mit nem – mindezt persze a házassági kötelék béklyója nélkül. A kisváros klubjában – ahol a többi tehetős nemessel általában társalog – úgy mondja, ő szereti a nőket, de egy lány tisztességét el nem venné. Unokahúgának pedig – aki egyetértően hallgatja – a szabad szerelemről beszél.
Bár a film közben inkább az elnyomás-lázadás kettősségén és mindkét oldalról érvényes szenvedésein van a hangsúly, nem olyan teljes a macska-egér játék a nagybácsi és az unokahúg között, mint A vágy titokzatos tárgyában Conchita és a szintén Fernando Rey alakította Mathieu Fabert között lesz. Részben azért, mert Tristana egyértelműen egy másik férfit (Franco Nero) választ, másrészt mert a Catherine Deneuve által megszemélyesített karakter maga is sokkal naivabb és őszintébb, mint A vágy titokzatos tárgyának terroristája. Közelebb áll a Viridiana (1961) hősnőjéhez, akit szintén feleségül akart venni a nagybátyja. A két unokahúg-nagybácsi viszony fő eltérése abban nyilvánul meg, hogy az első alkotásban szélsőségekkel találkozunk: Don Jaime, aki a nászéjszakán meghalt felesége után évtizedekkel nem tudott magához térni és egyedül él a birtokán, szerelmét Viridiánába vetíti ki, akit elvesztve mindent felad – igazi tragikus alak. Ezzel szemben Don Lopez különböző módokon próbálkozik Tristana magához kötésére és szándéka (és élete) mellett kitart.
A film figyelmet érdemlő motívuma a süketnéma fiú, akit Tristana és Don Lopez fogad be, de akinek nem sikerül igazán hatékonyan beilleszkednie a munka világába. Csínyjei és a kommunikáció nehézsége groteszk hangulatot visznek a filmbe, halványan felidézve a Viridiana koldusait, de egyúttal kiemelve Don Lopez emberségét, árnyalva jellemét.
Az őt játszó Fernando Rey Buñuel alkotásainak visszatérő alakja, a korábbi művek közül tehát ismerős lehet a Viridiánából, a későbbiek közül pedig A vágy titokzatos tárgyából vagy A burzsoázia diszkrét bájából. Mindig ugyanaz a kinézet: szakállas-bajuszos idősödő és módos úr, aki nem akarja korát tudomásul venni. És ő lesz a filmek főhőse, A vágy…-ban az elbeszélő is, aki Conchita után fut és tűri a hiábavaló próbatételeit. Hiú, a pénzével akarja megszerezni az illető fiatal lányt. A Tristanában a hősnő saját elégtelensége, betegség folytán kialakult testi hibája miatt utasítja el szerelmét, és marad nagybátyjánál a jólétben és az érte hozott anyagi áldozatot meghálálandó.
A vágy és a vágyott személy elérhetetlensége, tünékenysége, az idős és gazdag urak elkeseredett és hiábavaló harca fiatal nőkért, a maradi elvek és a vallásosság kifigurázása, az öntudatra ébredés, ideálokból való kiábrándulás, mind megjelennek a Buñuel-filmekben, de sokszor jóval harsányabban. Ez a mű viszont életszerűen árnyalt az első pillanattól fogva. Nem tudhatjuk, csak sejtjük a részleteket. Mennyi kacérság van Tristana naivitásában? Mekkora Don Lopez ereje mások felett? A Tristana erőssége az érzések, szándékok és jellemek folyamatos lebegtetése, a tőlük való távolságtartás és az irónia.
A lemez
A kiadvány extrákat nem tartalmaz.
