Vághy Anna

Vághy Anna

Az ELTE film és magyar szakos hallgatója voltam, így az égvilágon semmi különös nincs abban, hogy imádok írni és filmeket nézni. Abban sincs, hogy hatalmas lelkesedéssel gyártok elméleteket (apró és egészen lehetetlen összefüggésekből is), abban inkább, hogy csak ritkán állják meg a helyüket, de kellő türelemmel és humorérzékkel talán szórakoztatóak, olvasója válogatja.

Filmek: Rendezőóriások, műfajiság és szerzőiség határai és leginkább e határok feszegetői izgatnak hosszan és töretlen szenvedéllyel – Kubrick, Tarantino, Coppola és leánya, Lynch, Lars von Trier, Cronenberg, Tarkovszkij, Terry Gilliam, Gondry, Nolan, Wes Anderson és Woody Allen (de az szerelem!).

pic_20131202170622_efhu9wephgw

Ugyan a karácsony szelleme nem kedvez sem a filmfesztiváloknak, sem a filmkluboknak, azért jól eshet beülni egy moziba az ünnepek alatt, pláne ha a nagy készülődésben lemaradtatok pár bemutatóról. Szóval, ha nem akartok otthon ülni a Boldog karácsonyt, Hetty néni! című film előtt karácsonykor, akad egy-egy ötletünk erre a hétre is. Tovább

film-avanti9

Mi is lehetne ideálisabb vígjáték alapanyag a dél-olasz városkánál, ahol Mussolini környékén megállt az idő, benne a hirtelen odacsöppent Jack Lemmonnal, aki instant temetést próbál egy szuszra lezavarni édesapja, az amerikai iparmágnás számára, hiszen éppen Ischiában érte a halál. Elvileg semmi. Tovább

Black Swan

Miután lecsengett az idei Sziget, lassan el kell kezdenünk felépülni a nyári kilengésekből, vissza a hétköznapi kerékvágásba – mi lehetne jobb alkalom a kímélő kikapcsolódásra, mint a szabadtéri filmvetítések? Használjuk ki ezt a pár hátralevő hetet a nyárból, irány a kertmozi, ha nem bírod a meleget, akkor a légkondicionált multiplex! Woody Allen, karácsonyi balett közvetítés, Mielőtt éjfélt üt az óra, örökzöld gyerekfilmek és DJ-szettel egybekötött tetőtéri vetítés várja e héten a filmrajongókat. Tovább

Man With The Iron Fist

Kihívás elé állítja a nézőt tavalyi rendezői debütálásával Robert Fitzgerald Diggs, ismertebb nevén RZA. Félretéve a Wu-Tang Clan iránti töretlen rajongást, illetve a film körül kialakult totálisan elfogult alkotói és rajongói kampányt, kénytelenek vagyunk egy különálló műalkotásként végigélvezni és megítélni A vasöklű férfit. Egyezzünk ki abban, hogy attól még, hogy valaki ismeri és értékeli Tarantinot, nem biztos, hogy filmet is tud rendezni. Olyannyira nem, hogy ez után az élmény után előbb fektetnék egy Tarantino rap lemezbe, mint az újabb RZA filmbe. Tovább

the-perks-of-being-a-wallflower

„- Te láttad az Egy különc srác feljegyzéseit?” Vajon azok az emberek, akik filmcím fordításra adják a fejüket, belegondolnak-e néha, mennyire felhasználóbarát a fordításuk? Ha az ember a kevéssé hívogató magyar cím ellenére, valamilyen oknál fogva megnézné az eredeti nyelven: The Perks of Being a Wallflower című filmet, garantáltan kellemesen fog csalódni. Charlie, a főhős ugyan inkább átlagosnak mondható, a film viszont különlegesre sikerült – minden benne van, ami egy határátlépésekről szóló tinifilmben benne kell, hogy legyen – mindeközben a film maga is átlépi a tinifilm műfajának határait.

Tovább

MetRing8

Vannak azok a csodálatos együttállások, mikor egy ötletből és számtalan ember együttműködéséből valami egyszeri és megismételhetetlen születik, melynek művészi értéke megkérdőjelezhetetlen, ráadásul tömegeket gyönyörködtet. Mikor 141 évvel a Das Rheingold ősbemutatója után az utca embere szakadó esőben ülve nézi végig a két és fél órás előadást a Times Square-en, nem beszélve a több ezer emberről, akik a világ legkülönbözőbb pontjain és időzónáiban élőben követik ugyanezt az előadást – ilyesmire megéri éveket várni, megéri egy csaknem negyvenöt tonnás színpadi díszletet bekommandózni a Met-be, és pláne megéri róla dokumentumfilmet forgatni. Tovább

original17311503

A Vörös Szonja című filmben a legfőbb pláne, hogy elemeiben rendkívül emlékeztet az exploitation-filmekre – legalábbis plakátját, a jelmezeket és az elképesztő színészi alakítást tekintve. Ezzel szemben olyan nagy költségvetésű hatalmasságok egyesülnek benne, mint a Conan-filmek és a Szonját megelőző évben bemutatott Terminátor Schwarzeneggere, mint Brigitte Nielsen, aki már ekkor inkább emlékeztetett egy nőimitátorra, és a csodálatos Ennio Morricone, aki a film főcímdalával túlszárnyalja a Conan, a barbár filmzenéjéért felelős Basil Poleodurist. Tovább